Elfelejtette a jelszavát? Ebben az esetben kérem töltse ki az alábbi mezőket, majd nyomja meg a gombot.
Kattintásra:
Kattintson a képekre!
Kattintson a képekre!
GPS koordináták: Szélesség 47°31'20", Hosszúság 19°2'43" (N47 31.33 - E19 2.72)
A Margit hídi lehajtó a szigetre
A közlekedési lámpával ellátott gyalogos átkelő a Margit híd 2013-mas felújításakor került ide, korábban egy aluljárón lehetett átkelni az út másik oldalára. Ám ez viszonylag sötét és idővel bizonyos emberek miatt büdös, nyomasztó hely lett, valószínűleg ezért is szüntették meg.
A Margit híd margitszigeti szárnyhídja
Habár a a Margit hidat 1876-ban építették, a sziget felé a leagázást nem csak később, 1900-ban adták át a forgalomnak. A budapesti Duna-hidak közül csupán ez az egyetlen hídnyílás vészelte át sértetlenül a II. világháborút.
Sárga kétéltű úszóbusz turistahajó úszik a Dunán
Ez a kétéltű városnéző közlekedési eszköz egyszerre vízen úszó busz és guruló turistahajó, 2009 óta járja Budapest útjait és a Dunát, akkoriban a maga kategóriájában az európai kontinensen elsőként. Vízibusznak nevezett kisebb menetrend szerinti hajók korábban is voltak, de ez tényleg egy valódi vízi busz.
A XIII. kerületi Jászai Mari tér a Margit híd lábánál
A Margit-sziget 2013-ig közigazgatásilag a XIII. kerület része volt, ám az augusztusban megtartott népszavazás eredménye ellenére a kerülettől egyszerűen elvették és közvetlenül a főváros alá került. Az eset annak ellenére is pikáns, hogy a sziget lakossága csupán 3 fő. A választáson a voksát leadó 2 fő (67%) - az általános közvéleménnyel összhangban - továbbra is a XIII. kerülethez kívánt tartozni. Meglehet, hogy politikai indíttatásból, de a népszavazást elbagatelizálták és figyelmen kívül hagyták. A főváros és az ország konzervatív jobboldali vezetése a szigetet láthatóan mindenképpen el kívánta venni a hagyományosan balodali irányítású kerülettől, talán mivel turisztikailag kiemelt, értékes városrészről van szó.
Az új Zenélő Szökőkút
A Margit-szigeti nagy zenélő szökőkút Magyarországon az egyik legnagyobb díszkút, átmérője 36 méter és a középső vízsugár akár 25 méter magasba is lövellhet. A szökőkút medencéje ebben a formájában 1000 négyzetméter területű, 154 darab beépített vízfúvóka, valamint 227 darab színes lámpa segíti a nagyon látványos zenés programok megjelenítését. A felújítást a Ganz HYDRO Kft. végezte 2013 nyarán.
Zenélő Szökőkút
A 2002 után 2013-ban ismételten felújított és némileg átalakított Margit-szigeti Nagy Zenélő Szökőkút felavatási ünnepsége sajnos elég látványosan prezentálja ezen év szigettel kapcsolatos történéseit (a területet a jobboldali parlamenti többség határozattal elcsatolta a baloldali vezetésű 13. kerülettől, népszavazás ide vagy oda). 2013 nyarán Tarlós István főpolgármester és Orbán Viktor miniszterelnök nagy szavakkal és felhajtással, mintegy politikai erődemonstrációként együtt adták át a nagyközönségnek, holott ez akkor is csupán egy szökőkút, még ha Magyarország legnagyobbja is (és korábban is az volt). Azonban a politikai felhangoktól függetlenül az új szökőkút is tényleg nagyon szép, megkerülhetetlen látványosság.
Patakocska a Kisállatkertben
A Margit-szigeti Vadaskert (kisállatkert) a 2000-es évek elején komoly átalakításra került, a régi épületeket lebontották és könnyed, farakásokra emlékeztető szellős épületeket emeltek. Ez a kisállatbemutató kert az 1950-es években lett alapítva, 2002 óta a Fővárosi Állatkert (Budapest Zoo) gondozásában és fenntartásában üzemel, látogatása ingyenes.
Európai dámvadak, más néven dámszarvasok (Dama dama) hűsölnek a fák árnyékában
A dámvadak és egyéb szarvasfélék, valamint például a mezei nyulak karámja a Margit-sziget eredeti állapotának, élővilágának bemutatását (is) szolgálja. Viszonylag köztudott, hogy a Margit-sziget a középkorban latinul Insula Leporum, vagyis magyarul "Nyulak Szigete" néven volt ismert, nem ok nélkül.
Centenáriumi emlékmű
A margit-szigeti Centenáriumi emlékmű Pest, Buda és Óbuda városok egyesítésének (1873) - azaz a modern Budapest születésének - 100 éves évfordulójára emlékeztet. Készítette Kiss István, 1972-ben. A virágbimbó-szerű formába foglalt, egymásba csavarodó bronz "szirmok" az egyesítést szimbolizálják, a szobor belső falán pedig az eltelt 100 évre leginkább jellemző tárgyak dombormű szimbolumai sorakoznak.
Szivárvány a nagy Zenélő Szökőkút vízpermetében
A nagy zenélő szökőkutat eredetileg 1962-ben adták át a Margit-szigeten, abban az időben még nem zenélt. Állapota 1999-re a vandalizmus miatt jelentősen leromlott. A 2002 felújítás után immár számítógépes vezérlés segítségével zenével és ütemre változó vízképekkel szórakoztatta a látogatókat (kivitelezés: Technoconsult Kft.). A kút vasbeton szerkezetét dekoratív süttői mészkővel burkolták. A maga 36 méter átmérőjével és 25 méter magas vízsugarával a mai napig Magyarország legnagyobb zenélő kútja, sőt, Európában is előkelő helyen áll. A szökőkút 2013-ban újabb nagyobb átalakításon esett át.
Műanyag vagy gumírozott burkolatú (ún. "rekortán") futópálya a Duna-parton
A Margit-szigeti kiépített futópálya 2011 óta teljes hosszában ki van világítva. A rekortán futópályán kívül van még egy kimért közkedvelt futó útvonal, mely a 26-os busz nyomvonalán, az aszfaltozott úton halad. Ennek hossza oda-vissza 2x2,5 km, és néhány egyéb kivételezett járműtől eltekintve csak a buszok járhatnak rajta. A táv hosszára vonatkozóan a Margit hídi lehajtónál lévő sorompótól indulva, az úttesten és az oszlopokon fél kilométerenként találhatóak jelzések.
Gumírozott (rekortán) burkolatú futópálya végig a sziget körül
A budapesti Margit-sziget rendkívül népszerű a futók körében is. A kiépített rekortán pályán egy úgynevezett szigetkör a Margitszigeti Atlétikai Centrumnál (MAC) kihelyezett tábla szerint 5350 méter, ám valójában "csupán" kb. 5300 méter (egészen pontosan 5285 m +/- 20 m). Az eltérés oka valószínűleg egyszerűen az, hogy a táblát a hosszabb távval még a gumírozott pálya kiépítése előtt tették ki, és máshogy számolták a távot. A futás irányát tekintve pedig általánosan elfogadott, hogy az óramutató járásával ellentétesen illik haladni.
A ferences templom romjai, nyugati és északi homlokzat
Az egykori egyhajós ferences templom, melynek maradványai a Margit-szigeten állnak, a 13. század második felében (1270 körül) épült. Északi oldalához valaha kolostor is tartozott. Ennek helyére épült a 19. század elején József nádor nyaralója, melyet idővel szállodává alakítottak át. Falai között sok időt töltött a magyar írók krémje, így itt nyaralt Arany János (pl. 1877-ben), Molnár Ferenc, Szép Ernő, Krúdy Gyula és Bródy Sándor is. A szálloda épülete a második világháború alatt megrongálódott, ezért később le is bontották.
Úticélok, helyszínek az útikönyvben:
Budapest (8 468 fotó + 21 panorámakép)
Budai-hegység (8 632 fotó + 21 panorámakép)
Pest megye (15 122 fotó + 50 panorámakép)
Budapest és környéke (Közép-Magyarország) (15 989 fotó + 52 panorámakép)
Magyarország (27 287 fotó + 163 panorámakép)
valamint:
(itt: Budai-hegység)
Budakeszi (88 fotó)
Pilisszentiván (76 fotó)
Az összes panoráma fotó itt:
Budapest (21 fotó)
Pest megye (50 fotó)
Budapest és környéke (Közép-Magyarország) (52 fotó)
Magyarország (163 fotó)
Európa (165 fotó)
Az összes normál fotó itt:
Budapest (8 468 fotó / 122 galéria)
Budai-hegység (8 632 fotó / 124 galéria)
Pest megye (15 122 fotó / 221 galéria)
Budapest és környéke (Közép-Magyarország) (15 989 fotó / 234 galéria)
Magyarország (27 287 fotó / 462 galéria)
Európa (30 494 fotó / 523 galéria)
Ossza meg barátaival, ismerőseivel!
Minden jog fenntartva
- ©2010-2022
Neuronit Creative Studio - Mogyoród / Budapest / Magyarország