Elfelejtette a jelszavát? Ebben az esetben kérem töltse ki az alábbi mezőket, majd nyomja meg a gombot.
Kattintásra:
Kattintson a képekre!
Kattintson a képekre!
GPS koordináták: Szélesség 47°38'54", Hosszúság 18°19'10" (N47 38.9 - E18 19.17)
A Tatai vár napos déli oldala
A Tatai vár kimelkedő központi része nem igazi lakótorony vagy öregtorony, hanem az eredeti négy saroktornyos, négyszögletes alaprajzú belső vár fennmaradt és átalakított déli szárnya. A várat 1683-ban a török csapatok felrobbantották. A további rombolást, miszerint I. Lipót osztrák császár és magyar király rendelete alapján sok más magyar végvárral egyetemben teljesen meg kellett volna semmisíteni, a Rákóczi-szabadságharc kitörése 1702-1703-ban megakadályozta.
Ezután a már az Esterházy-család tulajdonában lévő várat legközelebb 1755-ben módosították nagyobb mértékben, de ez leginkább az északnyugat fal környékét érintette (új kapu és bejáróhíd a várárok felett, börtönkápolna, stb.). Miután a 19. század elején tűzvész pusztított a várban, 1815-ben a megmaradt épületrészeket romantikus és neogótikus stílusban átalakították és kibővítették. A ma látható "toronyra" ("Öregtoronyra") ekkor került a felső szint nagy része, például a fedett terasz, a kis lekerekített zárterkély és a neogótikus stílusú ablakok is.
A Tatai vár tornya (valójában belső vár) benne a Kuny Domokos Megyei Múzeum
A tatai belső vár megmarad és átépített része végül körülbelül az 1800-1900-as évek fordulóján nyerte el mai formáját. Az ablakokat ekkor még átépítették a ma látható, itáliai gótikára emlékeztető stílusban, valamint pár egyéb módosítást eszközöltek az épület belsejében is (pl. lépcsők, boltozat, stb.). A vár a második világháború végéig, 1945-ig az Esterházy család birtokában maradt. A Kuny Domokos Múzeum - benne egyebek közt történeti és helytörténeti kiállítás, valamint római kori és középkori kőtár (lapidárium) - 1954 óta működik a várban, melynek komolyabb feltárását 1964-ben kezdték el, műemléki helyreállítása 1973-ban fejeződött be (habár nincs teljesen kész, több épületrész, pl. a várárok, a kazamaták vagy a kutak feltárása még hátravan).
Az öreg Cifra-malom vízimalom vízkerék-rendszere
A tatai Öreg-tó egyik északi zsilipjénél, az Által-ér patak felett áll a város legrégibb vízimalma. A Cifra-malom első említése 1587-ből való, átvészeli a török háborús időket (1541-1699), majd 1753-ben barokk stílusban átépítik. Egészen az 1960-as évek végéig használták rendeltetésszerűen és őröltek benne. Az épület jelenleg (2014-ben) üresen és funkció nélkül áll.
Egészen 1938-ig itt, az Által-ér felett két külön település, Tata és Tóváros határa volt. Ekkor történt meg egyesítésük és alakult ki a modern Tata, mely 1954-ben kapta meg a városi rangot. 1985-ben Agostyán községet is hozzácsatolták, ma pedig az egykori községek a városrészek neveiben élnek tovább.
Úticélok, helyszínek az útikönyvben:
Tata (120 fotó + 8 panorámakép)
Komárom-Esztergom megye (703 fotó + 10 panorámakép)
Közép-Dunántúl (1 409 fotó + 20 panorámakép)
Magyarország (27 287 fotó + 163 panorámakép)
valamint:
(itt: Komárom-Esztergom megye)
Komárom (82 fotó)
Esztergom (110 fotó + 1 panorámakép)
Tatabánya (275 fotó)
Dobogókő (116 fotó + 1 panorámakép)
Az összes panoráma fotó itt:
Tata (8 fotó)
Komárom-Esztergom megye (10 fotó)
Közép-Dunántúl (20 fotó)
Magyarország (163 fotó)
Európa (165 fotó)
Az összes normál fotó itt:
Tata (120 fotó / 2 galéria)
Komárom-Esztergom megye (703 fotó / 13 galéria)
Közép-Dunántúl (1 409 fotó / 31 galéria)
Magyarország (27 287 fotó / 462 galéria)
Európa (30 494 fotó / 523 galéria)
Ossza meg barátaival, ismerőseivel!
Minden jog fenntartva
- ©2010-2022
Neuronit Creative Studio - Mogyoród / Budapest / Magyarország