Belváros, Váci utca - Budapest, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Szélesség 47°29'35", Hosszúság 19°3'10" (N47 29.58 - E19 3.17) Térkép

Halász-kút (más néven Halászlány-kút vagy Haláruslány-kút)

A Váci utcáról nyíló Kristóf téren álló díszes ivókút, az úgynevezett Haláruslány-kút (más néven Halászlány-kút, Halász-kút) egy régebbi kút rekonstrukciója. Hogy a díszkút jelenleg is látható, az Lovas Sándor szobrász munkájának köszönhető, mikor 1985-ben restaurálta az alkotást.

Az eredeti szobrot és kutat a pesti halász céh megrendelésére Dunaiszky László készítette 1862-ben. Az akkori Hal téren állították fel, egy tönkrement reformkori közkút helyett. A ma már nem létező Hal tér - mint neve is mutatja - akkoriban halárusító hely, halpiac volt. Kútja akkoriban Pest legjobb ivóvizét szolgáltatta a lakosságnak. A teret azonban a régi Erzsébet híd építése miatt felszámolták, és a kutat 1899-ben áthelyezték a Népligetbe. 1964-ben útépítési munkák miatt a szobrot elbontották. Ugyan volt rá ígéret, hogy az alkotást visszaállítják, de nem így történt, sőt, még a műemlék jegyzékből is kitörölték.

Éppen ezért csak egy szerencsés véletlennek köszönhető, hogy Rajna György felfedezte és felismerte a szobor darabjait a Népliget egyik raktárában. Ez alapján rekonstruálta Lovas Sándor a szobrot és a kutat, melyet aztán 1985-ben régi helyétől nem is messze, a belvárosi Kristóf téren avattak fel.

Sörforrás-ház (régebben Kralovánszky-bérház)

A Hofhauser Lajos által 1901-ben tervezett szecessziós Sörforrás-ház emeletei más-más stílust képviselnek. A belvárosi Váci utcában álló épület legfelső szintjén velencei stílusú ablakok láthatók, melyeket lentebb a német gótika építészeti elemei váltják fel. Az épület legalsó részén historizáló stílusú faragott tölgyfa portál (azaz üzletportál, egyfajta kirakat) teszi fel a koronát (némi képzavarral). A homlokzat bizonyos részleteiben, a díszítés egyes motívumaiban valószínűleg a Lechner Ödön féle magyaros szecesszió hatása is érvényesült.

Az 1899-ben épült Zsolnay-ház ("Elefántos ház")

A belvárosi Váci utca és Duna utca sarkán áll a híres pécsi Zsolnay kerámia manufaktúra tulajdonosának egykori pesti lakása és irodája. Ez az 1899-ben épült úgynevezett Zsolnay-ház. A fehér homlokzat tetején ismeretlen okból egy elefánt, a sarkon az ajtó felett pedig a Zsolnay gyár öttornyú kastélyt formázó védjegye látható. A Duna utca felőli homlokzaton az erkély alatt látható színezett pirogránit reliefen is kerámia edényt (amfórát) díszítő nők láthatók, ezzel valószínűleg szintén a ház egykori tulajdonosaira utalva.

Alabárdos testőr (muskétás) szobra a volt Tiszti Kaszinó homlokzatán

A volt Országos (vagy még korábban Magyar Királyi) Tiszti Kaszinó épületét két egyenként 3,5 méter magas egyenruhás muskétás szobor "őrzi". A szobrok bronzbarna színe megtévesztő, anyaguk valójában horganylemez (azaz bádog, ezért néha "bádogvitéz" néven is említik őket). Ráadásul színük eredetileg azonos volt az épületével. A balra álló figura széles karimájú kalapjával és magas szárú csizmájával egy tipikus 17. századi testőr vagy katona, kezében alabárd, balján kardot hord. A jobb oldali alabárdos katona már páncélt és sisakot visel, vállán pedig korabeli puskát (muskétát) tart. A szobrokat Frank Kálmán alkotta 1899-ben.

Az úgynevezett Piarista Központ épülete

A Váci utca és Március 15. tér között lévő impozáns épülettömb eredetileg a piarista szerzetesrend számára épült 1915-1917 között, tervezte Hültl Dezső. 1953-tól 2010-ig az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) épülete volt. 2011 óta ismét a Piarista Gimnázium és Rendház otthona.

A Váci1 irodaház és luxusáruház

A belvárosi Vörösmarty tér és a Váci utca találkozásánál álló Váci1 üzletház épülete eredetileg banképület volt, Alpár Ignác (születési nevén Schöckl Ignác) tervei alapján 1911-1915 között épült. Az első öt magyarországi vasbeton szerkezetű épület egyike. Ez az akkoriban megjelent új anyag még nagyobb szabadságot adott az építészeknek a formák és díszítések kialakítása terén.

A valószínűleg lekerekített bástya szerű sarka miatt néha "Alpár Ignác kalapja" néven is emlegetett ház a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület (mely tulajdonképpen a mai OTP Bank elődje) részére épült, történetük során a harmadik székházuk volt. Már a pályázati kiírás is tartalmazta, hogy a földszinten üzlethelyiségek, a legfelső szinten pedig bérlakások legyenek kialakítva. Az épület függőlegesen nézve középső traktusa, például a három emelet magas oszlopok ellenben erősen hangsúlyozzák a bank jelleget is. Az építmény a terekkel is nagyvonalú, az összes hasznos terület több, mint 40 százaléka tágas lépcsőház vagy folyosó. Számos a maga korában újdonság vagy technikai vívmány is került az épületbe, többek között központi fűtő- és hűtőrendszer.

1989-után előbb a Budapest Bank, majd a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) székhelye volt a műemlék épület, mely UNESCO listás világörökségi helyszín. Legutolsó átalakítása-felújítása 2013-ban fejeződött be, Christian Biecher francia, valamint Kőnig Tamás és Wagner Péter magyar építészek tervei alapján ekkor nyílt meg az épület eredeti stílusától eléggé eltérő luxus bevásárló- és szórakoztatóközpont, a Váci1.

Váci1 üzletház

1789-ig a Váci utca és a Vörösmarty tér találkozásánál állt Pest középkori városfalának északi kapuja, az úgynevezett Váci-kapu (vagy régiesen Váczi-kapu). Innen indult az út Pestről Vác település irányába, a mai sétálóutca neve is ilyen egyszerű okból lett Váci utca. A kapu emlékét tábla őrzi a Váci1 luxus üzletház falán, a pesti városfal nyomvonala pedig a mai Belváros történelmi városrész (mely az V. kerület része) határaival esett egybe.

1911-1915 között Alpár Ignác tervei szerint épült banképület - ma Váci1 üzlet- és szórakoztató központ - pontosan az egykori városfal felett épült: déli része helyén állt az 1,8 méter széles, 10 méter magas pesti várfal a Váci kapuval, északi része pedig a vizesárok helyére épült.

Anna Café kávéház (a volt Belvárosi Áruház)

A mai Anna kávézó épülete 1912-ben épült. Földszintjén 1954-ben nyílt meg az Anna Presszó (ma Anna Cafe kávéház), mely híres emberek kedvelt találkozóhelye, és állítólag itt szólt Magyarország első wurlitzere (automata zenegép, angolul jukebox). Helyén egykor az úgynevezett Vastuskós ház állt, mely nevét a sarkán álló, vasszögekkel telekalapált farönk után kapta. Erről még a híres dán író és meseíró Hans Christian Andersen is említést tesz írásaiban pesti látogatása után.

A "vastuskó" a ház fűszerkereskedő bérlőinek cégére volt, és egyben egy régi német szokás mementója is. A 19. század elejéig élt a szokás, hogy a vándorló mesterlegények minden városban szöget vagy kis fémlemezt ütöttek az erre kiválasztott fatuskókba, ha nem tudták kinyitni a rajta lévő lakatot. Idővel ezek a fatuskók annyira tele lettek szögelve, hogy szinte csak a vas látszott rajtuk, ezért hívták őket vastuskónak (Stock im Eisen). Mikor a szokás már kezdett kiveszni, az ilyen tuskókat több helyütt cégérként állították ki az üzletek elé. Napjainkban is látható egy Budán, az Iskola utca - Vám utca sarkán, igaz ez már csupán másolat.

Az 1909-ben alapított Philanthia szecessziós virágbolt

A belvárosban a Váci utca 9. szám alatt található az úgynevezett Hét választófejedelem-ház vagy régebben Nákó-ház. A klasszicista épületet Hild József tervezte 1840-ben. Helyén korábban egy fogadó állt, melynek dísztermében 1823-ban az akkor még csak 12 éves Liszt Ferenc világhírű magyar zeneszerző adott hangversenyt. A Nákó-ház 1862 és 1902 között Nemzeti Szálló néven működött, később az udvarát átalakították és itt működött az egykori Corso Mozi. Napjainkban az épület az otthona a Pesti Színház társulatának, valamint a Váci utca felé nyílik az egyetlen máig fennmaradt és működő szecessziós stílusú virágbolt és dekorációs üzlet Magyarországon, a Philantia (tervezte Kőrössy Albert, épült 1909-ben).

Thonet-ház a Váci utcában

A budapesti Thonet-ház a belvárosi Váci utcában egykor a bécsi Thonet bútorgyártó cég üzletháza volt. A korai szecessziós (art nouveau) stílusú épület 1888-1890 között épült, Lechner Ödön, Pártos Gyula és Klein H. János magyar építészek tervei alapján. A homlokzat teljes mértékben Lechner Ödön munkája, amit nagyban meghatározott a mester egy személyes tragédiája is: felesége halála után egy franciaországi tanulmányútra indult, itt talált ihletet a ház különleges motívomaihoz.

Az Thonet-ház csodával határos módon komoly károk nélkül vészelte át a második világháború bombázásait, homlokzatán ma is az eredeti pirogránit díszítésű kék mázas Zsolnay kerámia burkolólapok láthatóak. A ház felső szintjén egészalakos nő és férfi szobrok állnak egy-egy kőbaldachin alatti szoborfülkében.

Hermész-kút (vagy Hermes-kút)

A Váci utcai Hermész-kút (vagy másként Merkúr-kút, a római mitológia szerinti megnevezzéssel) szobor alakja egy bronz másolat, Giovanni da Bolona olasz szobrász (1529-1608) egyik műve alapján készült a Budapest Galéria megbízásából 1985-ben. Maga a Hermész-kútszobor eredetileg a Duna utca 6. szám alatti épület egyik szoborfülkéjében állt. A klasszicizáló kúttestet Wild László építész tervezte.

A volt Magyar Királyi Tiszti Kaszinó (ma az MKB bank székháza)

A belvárosi Váci utcában áll egy nagy fehér épület, melyről két egyenruhás katona egészalakos szobra tekint le ránk. Ez az épület az 1899-ben átadott egykori Országos Tiszti Kaszinó (tiszti klub), tervezte Khittel Rudolf és Krickl Ernő. A épülettömb Váci utcai három szintes része kaszinónak adott otthont, egyéb helyiségei pedig katonai célokat szolgáltak. A ház művelődési funkciókat is ellátott, például falai közt alakult meg a Honvéd Együttes. Az épület később a MOGÜRT külkereskedelmi vállalat központja is volt, majd immár 1993 óta az MKB Bank (Magyar Külkereskedelmi Bank) székháza.