Lipótváros, Duna-part - Budapest, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Szélesség 47°29'55", Hosszúság 19°2'48" (N47 29.92 - E19 2.8) Térkép

Kiskirálylány szobor a duna-parti sétányon

Marton László alkotása, 1972 és 1990

Marton László Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrászművész "Kiskirálylány" című bronz szobra a budapesti Duna-korzó öntöttvas korlátján ücsörög. A művész az eredeti 50 cm-es kisplasztikát még 1972-ben alkotta, az ihletet akkor saját 5-6 éves kislánya adta, miközben az királylányosat játszott. A szobor életnagyságú bronz változata 1990-ben került a Vigadó téri Duna-partra.

Érdekesség, hogy a Kiskirálylány szobor még további két példányban létezik. Az egyik a balaton-felvidéki Tapolcán, Marton László szülőhelyén, a Malom-tó melletti parkban, míg a másik jóval távolabb, Japán fővárosa, Tokió egyik koncertterme (a Tokyo Metropolitan Art Space kulturális központ) előtt található. Ez utóbbi helyre a szobrászművész adományaként kerülhetett.

A pesti Duna-part közismert szállodái: Hotel Sofitel Budapest és a Hotel InterContinental

A korábbi Atrium Hyatt Budapest (ma Sofitel Budapest Chain Bridge) szálloda 1983-ban épült Zalaváry Lajos építész és Németh István belsőépítész tervei alapján. Az egykori klasszicista Lloyd Palota helyére épült, miután az a második világháborúban megsérült és lebontották. A szálloda belső átriumos terében még egy régi magyar repülőgép is látható!

Miután 1909-ben világhírű francia Louis Blériot - aki először repülte át a La Manche-csatornát - Magyarországra látogatott, sok magyar szakember kapott ihletet repülőgép építésére. A kísérletezés egyik eredménye volt az 1911-es év végén Horváth Ernő matematikus tanár és pilóta "Horváth III." elnevezésű monoplán (egyfedelű) repülőgépe is, melyet a szakember pusztán hobbiból épített. A típussal a budapesti Rákosmezőn (Mátyásföldi repülőtér, a 16. kerülethez tartozik) és vidéken végzett próbarepülések után már egy komolyabb erőpróba jöhetett. Ezt Horváth Ernő egy korábbi repülőbalesete miatt immár egy képzett pilótára, Guido Prodam olasz származású magyar repülőtervezőre és gyógyszerészre bízta. A pilóta a "Horváth III"-mal sikeresen átrepült a Fiumei (ma Rijeka) Kvarner-öböl (Quarnerói-öböl) felett, 11 000 méteres rekord magasságban. Guido Prodam pilóta emlékét Mátyásföldön emléktáblák mellett a Prodám utca is őrzi.

Az így híressé vált repülőgép ezután a Királyi Közlekedési Múzeum tulajdonába került. A múzeumot a 2. világháborúban bombatalálat érte, és az eredeti "Horváth 3." (pontosabban Horváth III/A) repülőgép is megsemmisült. Később viszont az eredeti tervek alapján két példányban is újjáépítették, ezek egyike található ma az ötcsillagos Eötvös téri szálloda átriumában felfüggesztve (a másig egy hannoveri magánrepülőgép-múzeum gyűjteményét gazdagítja Németországban).

Az átriumban kiállított úttörő magyar repülőgép stílszerűen összecseng azzal, hogy az egykori Atrium Hyatt (ma Sofitel Budapest Chain Bridge) luxusszálloda 1981 és 2001 között részben a Magyar Légiközlekedési Vállalat (MALÉV) tulajdonában volt. A MALÉV 2012 februárjában megszűnt.

Pesti Vigadó

A Pollack Mihály tervezte első Vigadó a klasszicista stílusú úgynevezett "Redoute" (vagy Redout) volt, a színház és táncterem 1833-ban nyílt meg a nagyközönségnek. Korabeli jelentőségét mutatja, hogy maga Liszt Ferenc is koncertezett benne, valamint falai közt megfordult az osztrák id. Johann Strauss (a „bécsi Orpheusz”, többek közt a Radetzky-induló zeneszerzője) is. Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc idején itt ülésezett az első magyar Képviselő Ház is. Talán ezért is valamint kulturális jelentősége miatt Heinrich Hentzi osztrák vezérőrnagy 1849-ben rommá ágyúztatta.

Hentzi generális Budán felállított lövegei hatalmas pusztítást végeztek, katonai célpontok hiányában a polgári épületeket lövette, valószínűleg pusztán a magyar lakosság megfélemlítése céljából. A céltalan rombolásnak rengeteg műemlék, így például a Lánchíd is áldozatul esett. Az osztrák generálist azonban az első Vigadó lerombolása után pár nappal utolérte a végzet: a Budai Várban lévő Szent György téren halálos sebet kapott.

A Pesti Vigadó homlokzata

A Pesti Vigadó - elképzelhetetlenül sok egyéb budapesti épülethez hasonlóan - a második világháborúban nagyon súlyosan megsérült. Sok vita után, hogy egyáltalán érdemes-e helyreállítani, az 1970-es években végül elkezdődtek a rekonstrukciók munkálatok, melyek 1980-ban fejeződtek be. Az épületen 2011-2014 között újabb felújításokat végeztek.

Nem annyira köztudott, de a Duna túlpartján, a budai Corvin téren található a Budai Vigadó nevű épület is, mely szintén kulturális célokat szolgál. A Budai Vigadót Kallina Mór és Árkay Aladár tervei alapján 1899-ben adták át.

A tér közepén álló díszkút címe: "Vízcsorgató gyermekek kútja"

A Vízcsorgató gyermekek kútja (avagy Ürgeöntő gyermekek kútja) Sennyei Károly munkája, 1896-ban készült és került a budapesti Duna-parton található Vigadó térre. A középen lévő bronz szoborcsoportot mészkő medence, szélén kő ülőpaddal veszi körbe.

Mint a legtöbb régebbi műemléknek Budapesten, ennek is története van. A díszkút helyére a második világháború után a szovjetek hősi emlékművet állíttattak maguknak, de a kút szerencsére nem semmisült meg: a Dagály fürdő lett az otthona egészen 2000-ig, és csak ekkor kerülhetett vissza eredeti helyére.

Pesti Vigadó

A jelenlegi Pesti Vigadó Feszl Frigyes 1858-ban kezdett tervei nyomán végül 1865 januárjára készült el, és szépségével azonnal nagy feltűnést keltett. A keleties elemekkel kevert romantikus stílusú épület belső terét egyebek közt Than Mór és Lotz Károly festők freskói, valamint Alexy Károly szobrász művei díszítik. A Pesti Vigadó hamarosan a jövőbeli főváros egyik legfontosabb művelődési és kulturális központja lett, hangversenytermében világhírű zeneszerzők és énekesek léptek fel (pl. Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Johannes Brahms, Camille Saint-Saëns és Claude Debussy zeneszerzők, Bruno Walter és Herbert von Karajan karmesterek, vagy Arthur Rubinstein lengyel zongoraművész).

A Pesti Vigadó homlokzata

A Pesti Vigadó főhomlokzatán híres magyar királyok, hadvezérek és politikusok fejszobrai láthatók, Marschalkó János alkotásai és eredetileg 1865-ben készültek. A magyar címer két oldalán közvetlenül balra Nagy Lajos király, jobbra pedig I. (Hunyadi) Mátyás király látható (a többi szobor: Hunyadi János és Zrínyi Miklós hadvezérek, valamint Széchenyi István és Habsburg József nádor reformkori politikusok). A homlokzat díszítései természetesen "csupán" az eredeti szobrok újrafaragott másolatai.

A Pesti Vigadót sajnos az aktuálpolitika szele is utolérte. Az épületet (valamint a Műcsarnokot és a budai Hild-villát is) a jobboldali kormány 2013-ban törvényi szinten térítésmentesen az erősen konzervatív Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tulajdonába adta. Az 1992-ben alapított MMA egy művészeti fórum, gyakran hívják Makovecz Akadémiának is, egyik alapítója és örökös elnöke Makovecz Imre magyar építész (1935-2011) után. A 2010-ben hatalomra került második Fidesz-kormány előbb köztestületté nyilvánította 2011-ben, majd működését 2012-ben egy huszárvágással a 188 éves Magyar Tudományos Akadémia mellé az Alkotmányba (új nevén Alaptörvénybe) foglalták. Ezzel nagy övön aluli ütést kapott a szintén 1992-ben ugyanebből a célból de a Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) is. Leginkább mivel az MMA alapító tagjai csupán egyetlen civil szervezetből kerültek ki, sokan attól tartanak, hogy politikai szinten és közpénzből kívánják a magyar művészet irányvonalát meghatározni. Ennek jelei sajnos már meg is mutatkoztak, például a Műcsarnok esetében.

Kutyás lány bronz szobra a villamosmegálló és a távolabb látható Budai Vár előterében

A Duna-korzón a Vigadó térnél látható "Kutyás lány" szobor Raffay Dávid alkotása, 2007-ben avatták fel a helyszínen. A kőpadon ülő, kutyájával játszó életnagyságú bronz lány tipikus zsánerszobor (hétköznapi életkép), és a Kiskirálylány szobor mellett egy újabb vidám színfolt a téren.

Báró Eötvös József szobra

Báró Eötvös József (1813-1871) magyar író, politikus, miniszter és jogász 4 méteres egész alakos bronz szobrát, mely a Lánchíd lábánál az Eötvös téren áll, 1879-ben készítette Huszár Adolf szobrász. Báró Eötvös József egyebek közt az első felelős magyarországi Minisztérium, a Batthyány-kormány (és később az Andrássy-kormány) vallás- és közoktatásügyi minisztere volt, valamint a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Ezen kívül apja a híres báró Eötvös Loránd fizikusnak (1848-1919), aki megalkotta az úgynevezett Eötvös-inga nevű, a gravitáció változásának, és így az alatta lévő kőzetek sűrűségének mérésre használt érzékeny műszert (pontos neve: Eötvös-féle torziós inga).

A Belügyminisztérium központi épülete

A lipótvárosi Széchenyi István tér egykor elsősorban a hajók kirakodására szolgált, nem véletlenül illették akkoriban a Kirakodó tér vagy Rakpiac tér nevekkel. A ma látható monumentális palota (a Belügyminisztérium) helyén ekkor még a császári királyi Sóhivatal épülete állt, majd helyére 1823-ban az úgynevezett Diana fürdőt építették. A 19. század első harmadát a téren Hild József által tervezett épületek uralták, e téren a kétemeletes Diana fürdő és lakóház sem volt kivétel. A létesítmény megnevezése eredetileg Dunafürdő (vagy Duna-fürdő) volt, újabb nevét a fürdő oszlopcsarnokában álló Diana istennő szoborról kapta. Emeletén panzió és lakások voltak, itt élt 1827-től egy ideig a tér névadója, gróf Széchenyi István is.

Az Diana fürdő tisztasági közfürdő wagy fürdőház volt (egészen pontosan úgynevezett kádfürdő, sok fürdőszobával), tehát elsősorban mosakodási, tisztálkodási céllal jártak ide az emberek. Hamarosan - többek között tisztasága és jó felszereltsége miatt - azonban olyan népszerű lett, hogy 1855-re már gőzfürdőt is kialakítottak benne. 1879-ben immár 2800 fürdővendéget fogadott, népszerűsége csak körülbelül 80 év fennállás után kezdett megkopni. Ekkor vásárolta meg a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, és emeltette helyére a ma is látható palotát.

Miután 1925-ben a Fürdő utcát (ma József Attila utca) is átkeresztelték, az egykor oly népszerű Diana fürdő emléke lassan a homályba veszett a köztudatban.

A Belügyminisztérium központi épülete

A Belügyminisztérium mai központi épülete eredetileg is irodaépület volt. Magyarország legrégebbi modern értelemben vett bankjának, az 1841-ben alapított Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székházaként működött építésétől egészen a második világháború utáni államosításáig. A Quittner Zsigmond tervezte eklektikus stílusú palotát 1905-ben emelték.

A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapításánál többek között tekintélyes budapesti zsidó kereskedők és gróf Széchenyi István is bábáskodott. Fennállása alatt végig Magyarország vezető kereskedelmi bankja volt. Első székháza az egykori Gizella téren (ma Vörösmarty tér) a Gerbeaud-ház néven ismert épületben volt. A második világháború vége felé a fasiszta magyar Szálasi-kormány a szovjetek elől az úgynevezett második aranyvonaton a bank teljes aranykincsét (30 tonna aranykészlet), devizatartalékait és egyéb értékeket nyugatra próbálta szállítani. Ám a vonatot az amerikai hadsereg elfogta, a vagyont pedig hadizsákmányként kezelték. A lefoglalt kincseket az USA kormánya végül 1946-ban nagyrészt visszaadta, de egy részét visszatartotta. Emiatt később amerikában élő holokauszt-túlélők pert is indítottak.

A bankot államosítása után 1950-ben átkeresztelték és Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) lett a neve. Az MKB-t 1994-ben ismét privatizálták, ekkor egy német/bajor bank magyarországi leányvállalata lett, a veszteséges bankot pedig 2014-ben megvásárolta tőlük a magyar állam (ezzel gyakorlatilag újra államosításra került).

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székháza

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egy patinás köztestület, melynek fő feladatai a tudományos kutatás támogatása, a tudományos ismeretek terjesztése, valamint a magyar tudomány képviselete külföldön is. A szervezet budapesti székháza a Lánchíd pesti lábánál a Széchenyi téren (korábban Roosevelt téren) áll, 1862-1865 között épült neoreneszánsz stílusban, tervezte Friedrich August Stüler berlini német építész, a kivitelezést Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezette.

Az MTA budapesti székháza előtt Szarvas Gábor nyelvész, tanár, a magyar nyelvművelés megteremtőjének bronz mellszobra látható, melyet a női mellékalakkal együtt Jankovits Gyula készített 1899-ben.

A Magyar Tudományos Akadémia neoreneszánsz palotájának főhomlokzata

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) központi épülete eléggé hasonlít a Svédországban található stockholmi Nemzeti Múzeumra (Nationalmuseum), ami leginkább annak köszönhető, hogy ugyanaz a személy tervezte mindkettőt: Friedrich August Stüler, a porosz király építésze.

A szecessziós stílusú Gresham-palota

A szecessziós budapesti Gresham-palota eredetileg a Gresham Biztosító székháza volt, 1907-ben Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek tervei alapján épült. A palota földszintjén működött egykor a legendás Gresham Kávéház, ahol többek között a Gresham-kör elnevezésű művészeti társaság tagjai tartották összejöveteleiket. Az épület jelenleg luxusszálloda.