Gellért-hegy környéke - Budapest, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Szélesség 47°29'12", Hosszúság 19°2'53" (N47 29.2 - E19 2.88) Térkép

Szent Gellért püspök (Gerard Sagredo) szobra a vízeséssel

Szent Gellért püspök szobra a róla elnevezett "hegy" keleti oldalán, az Erzsébet híd budai lábánál emeli a keresztet Pest felé. A legenda szerint éppen ez a hely volt a hittérítő pap vértanúságának helyszíne. A püspök monumentális bronz szobrát Jankovits Gyula készítette 1904-ben, a lábánál lévő pogány magyar vitéz szobrot pedig Gárdos Aladár alkotta mészkőből.

A Tabán a Döbrentei térrel, valamint a Duna két partja a Gellért-hegy keleti oldaláról

Valójában a Gellért-hegy keleti része maga is Tabán városrészhez tartozik, mely felnyúlik egészen a Citadelláig. A Tabán egykor önálló település volt, de még később, egészen az 1930-as évek közepéig is városias jellege volt. Ám ekkor a régi házakat lerombolták, hogy egy új városnegyedet alakítsanak ki, a második világháború azonban közbeszólt. Az elhanyagolt területet végül az 1960-as években parkosították.

Szent Gellért püspök szobra

Készítette Jankovits Gyula 1904-ben.

A gellért-hegyi Szent Gellért-szobor bronz alakja önmagában 7 méteres, és a mészkő talapzattal együtt több, mint 11 méter magas. A szoborcsoport mögötti félköríves árkádos építményt Francsek Imre álmodta meg. Az Erzsébet hídra tekintő emlékmű 1904-ben lett átadva (akkor persze még a régi Erzsébet híd állt a Duna felett, melyet a második világháborúban aztán a német csapatok felrobbantottak).

Szent Gellért püspök szobra és az őt megölő pogányokat szimbolizáló mészkő alak

A velencei származású Gellért püspök (eredeti nevén Gerardo Sagredo vagy Giorgio Sagredo) a hagyomány szerint Imre hercegnek, Szent István király fiának a tanítója volt, habár ezt történelmi kutatásokkal még nem sikerült alátámasztani. Az viszont szinte biztos, hogy Imre herceg és a püspök ismerte egymást. Gellért halálát pogány csőcselék okozta, akik a kereszténységet hirdető püspököt szöges hordóban, vagy esetleg kétkerekű taligán legurították a Kelen-hegy oldalán a sziklákról. A vértanú halált halt püspök így lett később a hegy névadója.

A Gellért-hegy egykori nevére - Kelen-hegy - emlékeztet többek között a domb déli részén a Kelenhegyi út is.

A Duna-part, központban a Várkert-kioszk (vagy Várkert palota) épületével

A Várkert-kioszk (más néven Várkert palota vagy Várkert kaszinó) a Várkert bazárral együtt a Budai Királyi Palotát övező kertek méltó lezárásának céljából lett megépítve. A teljes neoreneszánsz épületkomplexumot Ybl Miklós tervezte, és 1882-ben került átadásra. Maga a Várkert Kioszk épülete eredetileg a Budavári Palota vízellátásához lett kialakítva, és gépházként üzemelt. A díszes torony is valójában gőzkazánok kéményeit rejtette.

A területen 2009-ben csatornaépítési munkák közepette egy 100 évre teljesen elfeledett, legalább hat teremből álló ciszterna-rendszerre (mesterséges víztárolóra) bukkantak, mely a Duna vizét egykor kavicsrétegek segítségével tisztította. Habár a műszaki létesítmény régen a Királyi Palota vízellátását biztosította, a budapesti közművek kiépítése után szükségtelenné vált és lassan feledésbe merült.

A Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom (sziklakápolna) kapubejárata

A Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom (más néven Szent Gellért-sziklatemplom vagy Gellérthegyi Sziklakápolna) dr. Lux Kálmán tervei alapján, Weichinger Károly kivitelezésében épült 1931-ben. 1934-ben neoromán stílusú pálos kolostor is épült kozzá. A Franciaországban lévő Lourdes zarándokhely mintájából kiindulva merült fel az ötlet e helyen szentély kialakítására, és az egykori Szent Iván-barlang természetes képződményének mesterséges kibővítésével hozták létre.

Szabadság-szobor

Városi legenda csupán (tehát nem igaz), hogy a budapesti Szabadság-szobor eredetileg Horthy Miklós kormányzó repülőgépbalesetben elhunyt fiának állított emléket. Ugyan Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrász valóban kapott ilyen megbízást, de az a szobor sosem készült el és tervei sem sok hasonlóságot mutattak az 1947-ben felállított Szabadság-szoborral.

A budapesti Szabadság-szobor

A budapesti Szabadság-szobor kicsinyített mását 1980-ban az első és máig egyetlen űrben járt magyar űrhajós, Farkas Bertalan is magával vitte a Föld körüli pályára a Szojuz-36 küldetés során a szovjet Interkozmosz program keretében. Farkas "Berci" űrhajóstársa és parancsnoka az orosz Valerij Kubaszov volt, a másik magyar űrhajósjelölt és tartalékpilóta pedig Magyari Béla volt, de ő végül nem járt a világűrben.

A Szabadság-szobor központi alakja egyébként 14 méter magas, ám a kő talapzattal együtt az emlékmű csaknem 40 méterre tornyosul.

A Szent Gellért-sziklatemplom (Sziklakápolna) bejárata

A Sziklatemplom szentélyt Lux Kálmán tervei alapján Weichinger Károly készítette 1931-ben. Később, 1934-ben egy neoromán stílusú pálos rendi kolostort is hozzáépítettek. A kapun felül is a pálos szerzetesrend címere látható, mivel a sziklaszentély az akkor már 150 éve Magyarországon feloszlatott és ezáltal újra szülőföldjére visszatelepülő pálos rend számára készült. A pálosok a magyar alapítású férfi szerzetesrendek egyedüli képviselője.

A Sziklatemplom két részből tevődik össze. Felül egy ősi természetes barlang (Szent Iván-barlang vagy Lourdes-i Barlang), lentebb pedig egy mesterségesen kivájt sziklaüreg alkotja. A barlangok hőmérséklete konstans 21°C.

Rálátás a Gellért-hegy sziklatömbjeire, csúcsán a Szabadság-szobor és a Citadella (a Belgrád rakpartról tekintve)

A „hegy” valójában csak 130 méterre magasodik a Duna fölé, tengerszint feletti magassága is csupán 235 méter, ennek ellenére tetejéről kitűnő a főváros panorámája. A budapesti Gellért-hegy 1987 óta az UNESCO Világörökség része.

Az Árpád-kor alatt a 11-13. században a Gellért-hegy elnevezése Kelen-hegy volt, melyre ma utcanév emlékeztet (Kelenhegyi út). A dombot végül a 15. században kezdét el Szent Gellért hegye néven emlegetni.