Betöltés
Kérem várjon
Központi térkép Központi térkép
Képes online útikönyv:
Úticélok (0 / 0)
Panorámafotók (0 / 0)
Fényképek, képgalériák (0 / 0)

 

 

 

  1.  
Elveszett jelszó Elveszett jelszó

Elfelejtette a jelszavát? Ebben az esetben kérem töltse ki az alábbi mezőket, majd nyomja meg a gombot.

Felhasználónév (e-mail cím vagy alias):
Ellenőrző kód:
 

Útikalauz - Véletlenszerű válogatás a tartalomból Útikalauz - Véletlenszerű válogatás a tartalomból
Kattintson a képekre!
Béla tér, Városháza és a római katolikus templom - Szekszárd, Magyarország
Diavetítés indítása
Diavetítés indítása
Panadea logo Turisztikai és utazási információk
Nyelv:
Mit keres?
Hol? (Kattintson a térképen!)
Dátum:
-
Maximális ár:
/fő
Keresés a honlapon:
Megnyitás új böngészőablakban
Mobil verzió Mobil verzió

(Kis képernyős készülékekre optimalizálva)

Belváros, Tisza-part - Szolnok, Magyarország

Kattintásra:

Kattintson a képekre!

Kattintson a képekre!

Tulajdonságok, jellemzők

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Szélesség 47°10'19", Hosszúság 20°11'52" (N47 10.32 - E20 11.87)

Információk, rövid történetek, érdekességek

Zounok Ispán, más néven Szolnok Ispán szobra, a bronz férfialak egy gránit csónakon áll - Szolnok, Magyarország Zounok Ispán, más néven Szolnok Ispán szobra, a bronz férfialak egy gránit csónakon áll

Pogány Gábor Benő alkotása, 2001

A szolnoki Tisza-part parkjának azon pontja, ahol ma Zounok Ispán alakja áll a csónakon, korábban is "kedvelt" szoborállító hely volt. Az 1940-es években itt Nagy-Magyarország Emlékpark volt, majd a Második Világháború után a megszálló szovjetek katonai emlékművet állíttattak ide maguknak, melyet formája miatt a helyiek csak "szivar" néven emlegettek. A kedves becenév ellenére egyáltalán nem szerethették, mert az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc idején egyszerűen ledöntötték. Azután az ország kommunista vezetése - valószínűleg egy kis népnevelési célzattal is - 1966-ban egy Lenin szobrot állíttatott e helyre, mely egészen 1990-ig itt állt, ekkor már a rendszerváltás vértelen forradalma söpörte el végleg.

Zounok Ispán bronz szoboralakja - Szolnok, Magyarország Zounok Ispán bronz szoboralakja

Pogány Gábor Benő alkotása, 2001

A "Zounok" vagy "Zounuk" szó valószínűleg Szolnok város régi neve volt. A szó állítólag török eredetű, jelentése: követ vagy szószóló. Zounok, mint történelmi személyiség vélhetően a megye első ispánja volt a 11. század első felében, aki az állam megszervezésében is tevékeny részt vállalt. Szent Gellért püspökkel és más keresztény papokkal együtt mártírhalált halt a Kelen-hegyen (a mai budapesti Gellért-hegyen), amikor a lázadó pogány Vata, a békési vár ura 1046-ban egy taligán letaszíttatta őket a mélységbe.

Márványtábla az Országzászló mellett, rajta a Történelmi Magyarország I. világháború utáni (trianoni) feldarabolásának térképe a területi és a lakosság veszteségek feltüntetésével - Szolnok, Magyarország Márványtábla az Országzászló mellett, rajta a Történelmi Magyarország I. világháború utáni (trianoni) feldarabolásának térképe a területi és a lakosság veszteségek feltüntetésével

A Trianoni Békeszerződés többek között az Első Világháború utáni Magyarország határait kijelölő szerződés, de valójában inkább diktátum, mivel alakulásába Magyarországnak beleszólása nem volt. Az aláírás Párizs mellett, a Versailles-i Nagy-Trianon kastélyban történt 1920. június 4-én. Az emléktáblán lévő ábra az eredeti és az új határok közti óriási eltérést próbálja érzékeltetni.

A háborúban győztes antant hatalmak felszámolták Magyarország majd' ezer éves (nagyrészt földrajzi határokkal egybeeső) történelmi határvonalát és gyakorlatilag feldarabolták az országot, területének nagy részét pedig szétosztották a környékbeli régebbi és újonnan alakuló országok között. Mindezt a háborúban történt szerepvállalással összevetve jócskán aránytalanul és igazságtalanul, köszönhetően a jól lobbizó szomszédos országoknak is. Még a szintén vesztes Ausztria is kapott egy területrészt, mely a mai Burgenland tartomány lett. Magyarországtól elvették lakosságának több, mint felét, területének több, mint kétharmadát (a Magyar Királyság részét képező Horvát-Szalvónországot nem is számítva bele). Magyarország elvesztette többek között a Partium-ot és Erdélyt – a Romániához csatolt terület önmagában nagyobb, mint a mai Magyarország! –, a Felvidéket (mely mai Szlovákia teljes területe) és Kárpátalját, együtt a rengeteg természeti és kulturális értékkel, ásványkincsekkel, stb.

Érdekesség, hogy bár a határokat elvileg nemzeti-etnikai szempontok alapján húzták meg, mégis több, mint 3.3 millió magyar nemzetiségű ember került egyik napról a másikra idegen, gyakorlatilag számára ellenséges országokba úgy, hogy szülőföldjéről nem mozdult el. Ezzel kapcsolatos történelmi tanulság, hogy azon országok közül, melyek megkapták Magyarország területeit, mára csupán Ausztria és Románia létezik. Csehszlovákia, Jugoszlávia és a Szovjetúnió is rég felbomlott, nagyrészt belső etnikai viszályaik miatt.

Ki kell emelni, hogy a Magyar Királyság nemzetiségi problémáit elsősorban a sok száz évvel korábbi mongol invázió és 150 éves török megszállás alapozta meg, amikor is a magyar lakosság jó részét kiírtották vagy elmenekültek. Óriási területek néptelenedtek el, ahol ezáltal más nemzetiségek, etnikai csoportok vethették meg lábukat, betelepítés vagy természetes betelepülés által. Mindazonáltal ezek a népek hosszú évszázadokig békésen éltek egymás mellett.

Romániában az ezen határfelosztással kapcsolatos egyik dátum, december 1. nemzeti ünnep – egyébként érthető okokból, hiszen Románia területe Erdély, Partium és Kelet-Bánát hozzácsatolásával gyakorlatilag megduplázódott.

A "Kérészek násztánca" vagy "Tiszavirág-pár" díszkút-szobor, valamint a Szolnoki Galéria és a Galéria Étterem terasza a nemrég kialakított dísztéren - Szolnok, Magyarország A "Kérészek násztánca" vagy "Tiszavirág-pár" díszkút-szobor, valamint a Szolnoki Galéria és a Galéria Étterem terasza a nemrég kialakított dísztéren

A tiszavirág (Palingenia longicauda) egy nagy, kifejletten 8-12 cm hosszú (vízi-)rovar a kérészek családjából, mely őshonos a Tisza-folyóban, de régebben Európa-szerte elterjedt volt. Különlegessége, hogy lárvaként három hosszú évig él a víz alatt az iszapban, de a tavaszi vagy nyár eleji rajzáskor (az úgynevezett "virágzáskor") tömegesen a felszínre jövő színpompás szárnyas kifejlett állatok csupán további néhány órát vagy egy napot élnek (erre mondják, hogy "kérészéletűek"). Ez az esemény pedig mindig különleges látvány, talán ezért is lett turista attrakció. Ilyenkor már nem táplálkoznak - nem is tudnak - és csak a szaporodás ösztöne vezeti őket. A meder aljáról a vízfelszínre jutásukat egyébként a kültakarójuk alatt összegyűlő gázok is segítik. A faj Magyarország területén védett.

Szolnok főoldala
Az oldal URL címe Az oldal URL címe
Ajánlja ezt az oldalt Ajánlja ezt az oldalt

Ossza meg barátaival, ismerőseivel!

További lehetőségek:
 stb.
Fotóalbum Fotóalbum
Székesfehérvár, MagyarországJászberény, MagyarországBudapest, MagyarországBudapest, Magyarország
További rengeteg fotó:

Útikönyvünk tartalma:

Temérdek sok fotó és panorámakép, rengeteg információval és érdekességgel.

  • 214 helyszín / úticél
  • 165 panorámakép
  • 30 494 egyéb fotó

Válogatott fotók hatalmas gyűjteménye: kitűnő minőség, nagy felbontás és természetes színek

     
Ez az oldal más nyelveken:

Rólunk  -  Jogi nyilatkozat  -  

Minden jog fenntartva


  -  ©2010-2022 Neuronit Creative Studio  -  Mogyoród / Budapest / Magyarország