Hévíz

A város neve az itt fellehető melegvizes gyógyforrásokra utal. Hévíz büszkélkedhet a világ legnagyobb vulkáni eredetű gyógytavával, hasonló méretű is csak Új-Zélandon található. A gyógyulni vágyókat egyedülálló természetes termáltaván és a tó körül elterülő 50 hektáros erdőn kívül a város mediterrán klímája is vonzza. Hévíz átlaghőmérséklete is magasabb, mint Magyarországé általában. Hévíz gyógyturizmusa és idegenforgalma már több, mint 200 éves múltra tekint vissza.

A Hévízi-tó környéke a római kor óta lakott, erről a régészeti feltárások során napvilágra került római villa maradványai is tanúskodnak. A mai Hévíz helyén régen mocsár terült el, melyet a tóból elfolyó vízek tápláltak. A 17. század folyamán vízrendezési munkákba kezdtek, malmokat építettek a víz erejének kihasználására. A melegvizet a bőriparban is hasznosították. Hévíz tavának gyógyászati jelentőségét a 18. század végén fedezték fel.

Tófürdő

A Hévízi-tó a világ legnagyobb természetes, vulkáni eredetű, gyógyhatású termálvizes tava, biológiailag jelenleg is aktív. Hűvös reggeleken párába burkolózik, ez pedig amellett, hogy csodálatos látvány, a víz lehűlését is megakadályozza, ezért itt egész évben lehet fürdőzni. Különlegességét fokozzák a víz felszínén lebegő vörös és fehér indiai tündérrózsák, melyeket még 1898-ban Lovassy Sándor telepített a tóba. A víz legnagyobb mélysége 38 méter, a több ezer éves, változó hőmérsékletű karsztforrások napi 86 millió liter vizet lövellnek a felszínre. Fürdés közben az ember testét apró buborékok borítják be, a rátapadó "hévízi korpa" pedig kifejti gyógyító hatását. A víz kéntartalma reumatikus bántalmak kezelésében segít, valamint kiválóan alkalmas baleseti sérülések, törések utókezelésére is.

Hévízfürdő a 18. század végén alakult, a víz első gyógyászati alkalmazása Festetics György nevéhez kötődik. Hévíz fürdőjének karakteres kéttornyos, faszerkezetű bejáratát a 20. században kapta. A bejárat közelében 1870-71 között hét ház épült, melyek jelenleg is állnak ‘Hetesház’ néven. A tónál lévő Schulhof sétány fenséges platánfái között különféle műalkotások bújnak meg, a Hévízi-tó körüli, mocsárciprusokból álló erdő kijelölt ösvényein pedig pormentes tiszta levegőt szippanthatnak be a kirándulók.

Szentlélek-templom

A régi templom még Hévíz szélére épült és a többszöri átalakítások ellenére is kicsinek bizonyult, továbbá megközelítése is nehézkes volt. Az új Szentlélek Templomot gótikus és modern stílusirányzatok ötvözésével építették 1996-99 között, Bocskai János építészmérnök tervei alapján. A két eredeti harang mellé kapott két újat is, ezeket Őrbottyánban öntötték. Érdekes tornya a Szentlélek hét ajándékát jelképezi (Bölcsesség, Értelem, Tudás, Jámborság, Erősség, Jótanács és Istenfélelem). A templom alaprajza kitárt szárnyú galambot szimbolizál, úgyszintén a Szentlélekre utalva.

Árpád-kori kőtemplom (Egregy)

Érdemes felkeresni Hévíz Egregy városrészében az Árpád-kori (13. századi) román stílusú kőtemplomot, melyet az iratok először 1341-ben említenek. Az épület a környék nagy mennyiségben fellehető homokköveiből épített kis templomok kitűnő példája, tornyát nyolcszögletű sisakkal fedték. A templomhoz közel egy bekötő út vezet egy 4. századból származó, késő császárkori Római sírhoz.

Római kori romkert (egregyi városrész)

Régészeti kutatások igazolták, hogy Hévíz területe az időszámításunk kezdete utáni 1-5. század alatt folyamatosan lakott volt. A feltárt leletek a romkertben szabadon megtekinthetők. A 2. században egy ezer négyzetméternél is nagyobb területű kőépületet emeltek itt, melynek volt meleg, langyos, valamint hideg vizes fürdőmedencéje is. A 3. században a házban egy Mithras szentélyt alakítottak ki, ennek oltárkövére rábukkantak a régészek. Az épületet 4. században lerombolták, majd az 5. században újra felépítették és gazdasági célokra használták.