Hozzon létre egy Panadea Fiókot! Csupán egy érvényes email címre van szükség. Csatlakozzon hozzánk és hozza létre saját oldalát 29 nyelven ingyen!
Fürdőváros
Fürdőváros
gyógyító vulkanikus vízzel
gyógyító vulkanikus vízzel
A város neve az itt fellehető melegvizes gyógyforrásokra utal. Hévíz büszkélkedhet a világ legnagyobb vulkáni eredetű gyógytavával, hasonló méretű is csak Új-Zélandon található. A gyógyulni vágyókat egyedülálló természetes termáltaván és a tó körül elterülő 50 hektáros erdőn kívül a város mediterrán klímája is vonzza. Hévíz átlaghőmérséklete is magasabb, mint Magyarországé általában. Hévíz gyógyturizmusa és idegenforgalma már több, mint 200 éves múltra tekint vissza.
A Hévízi-tó környéke a római kor óta lakott, erről a régészeti feltárások során napvilágra került római villa maradványai is tanúskodnak. A mai Hévíz helyén régen mocsár terült el, melyet a tóból elfolyó vízek tápláltak. A 17. század folyamán vízrendezési munkákba kezdtek, malmokat építettek a víz erejének kihasználására. A melegvizet a bőriparban is hasznosították. Hévíz tavának gyógyászati jelentőségét a 18. század végén fedezték fel.
A Hévízi-tó a világ legnagyobb természetes, vulkáni eredetű, gyógyhatású termálvizes tava, biológiailag jelenleg is aktív. Hűvös reggeleken párába burkolózik, ez pedig amellett, hogy csodálatos látvány, a víz lehűlését is megakadályozza, ezért itt egész évben lehet fürdőzni. Különlegességét fokozzák a víz felszínén lebegő vörös és fehér indiai tündérrózsák, melyeket még 1898-ban Lovassy Sándor telepített a tóba. A víz legnagyobb mélysége 38 méter, a több ezer éves, változó hőmérsékletű karsztforrások napi 86 millió liter vizet lövellnek a felszínre. Fürdés közben az ember testét apró buborékok borítják be, a rátapadó "hévízi korpa" pedig kifejti gyógyító hatását. A víz kéntartalma reumatikus bántalmak kezelésében segít, valamint kiválóan alkalmas baleseti sérülések, törések utókezelésére is.
Hévízfürdő a 18. század végén alakult, a víz első gyógyászati alkalmazása Festetics György nevéhez kötődik. Hévíz fürdőjének karakteres kéttornyos, faszerkezetű bejáratát a 20. században kapta. A bejárat közelében 1870-71 között hét ház épült, melyek jelenleg is állnak ‘Hetesház’ néven. A tónál lévő Schulhof sétány fenséges platánfái között különféle műalkotások bújnak meg, a Hévízi-tó körüli, mocsárciprusokból álló erdő kijelölt ösvényein pedig pormentes tiszta levegőt szippanthatnak be a kirándulók.
A régi templom még Hévíz szélére épült és a többszöri átalakítások ellenére is kicsinek bizonyult, továbbá megközelítése is nehézkes volt. Az új Szentlélek Templomot gótikus és modern stílusirányzatok ötvözésével építették 1996-99 között, Bocskai János építészmérnök tervei alapján. A két eredeti harang mellé kapott két újat is, ezeket Őrbottyánban öntötték. Érdekes tornya a Szentlélek hét ajándékát jelképezi (Bölcsesség, Értelem, Tudás, Jámborság, Erősség, Jótanács és Istenfélelem). A templom alaprajza kitárt szárnyú galambot szimbolizál, úgyszintén a Szentlélekre utalva.
Érdemes felkeresni Hévíz Egregy városrészében az Árpád-kori (13. századi) román stílusú kőtemplomot, melyet az iratok először 1341-ben említenek. Az épület a környék nagy mennyiségben fellehető homokköveiből épített kis templomok kitűnő példája, tornyát nyolcszögletű sisakkal fedték. A templomhoz közel egy bekötő út vezet egy 4. századból származó, késő császárkori Római sírhoz.
Régészeti kutatások igazolták, hogy Hévíz területe az időszámításunk kezdete utáni 1-5. század alatt folyamatosan lakott volt. A feltárt leletek a romkertben szabadon megtekinthetők. A 2. században egy ezer négyzetméternél is nagyobb területű kőépületet emeltek itt, melynek volt meleg, langyos, valamint hideg vizes fürdőmedencéje is. A 3. században a házban egy Mithras szentélyt alakítottak ki, ennek oltárkövére rábukkantak a régészek. Az épületet 4. században lerombolták, majd az 5. században újra felépítették és gazdasági célokra használták.
Kisebb város, kisváros
Európa (Kontinens) > Magyarország (Ország) > Balaton (Turisztikai régió) > Balaton-felvidéki Nemzeti Park (Földrajzi tájegység / régió) > Zala megye (Megye vagy provincia)
GPS koordináták: Szélesség 46°47'26", Hosszúság 17°11'3" (N46 47.43 - E17 11.05) Térkép
Úticélok, helyszínek az útikönyvben:
Hévíz (150 fotó + 1 panorámakép)
Zala megye (354 fotó + 12 panorámakép)
Balaton-felvidéki Nemzeti Park (440 fotó + 15 panorámakép)
Balaton (1 597 fotó + 35 panorámakép)
Magyarország (27 287 fotó + 163 panorámakép)
valamint:
(itt: Balaton-felvidéki Nemzeti Park és Zala megye)
Balaton-felvidék (123 fotó + 5 panorámakép)
Kis-Balaton
Kis-Balaton
Tihany (106 fotó + 1 panorámakép)
Balatongyörök (8 fotó)
Kehidakustány (31 fotó)
Keszthely (100 fotó + 8 panorámakép)
Zalakaros (43 fotó + 3 panorámakép)
Keszthely (100 fotó + 8 panorámakép)
Zalaegerszeg (22 fotó)
Az összes panoráma fotó itt:
Hévíz (1 fotó)
Zala megye (12 fotó)
Balaton-felvidéki Nemzeti Park (15 fotó)
Balaton (35 fotó)
Magyarország (163 fotó)
Európa (165 fotó)
Az összes normál fotó itt:
Hévíz (150 fotó / 2 galéria)
Zala megye (354 fotó / 9 galéria)
Balaton-felvidéki Nemzeti Park (440 fotó / 13 galéria)
Balaton (1 597 fotó / 35 galéria)
Magyarország (27 287 fotó / 462 galéria)
Európa (30 494 fotó / 523 galéria)
Rólunk - Jogi nyilatkozat - Átváltás a weboldal mobil változatára
Átváltás a weboldal normál változatára
Minden jog fenntartva - ©2010-2016
Neuronit Kft., Budapest, Magyarország