Betöltés
Kérem várjon
Központi térkép Központi térkép
Képes online útikönyv:
Úticélok (0 / 0)
Panorámafotók (0 / 0)
Fényképek, képgalériák (0 / 0)

  1.  
 
Regisztráció Regisztráció

Hozzon létre egy Panadea Fiókot! Csupán egy érvényes email címre van szükség. Csatlakozzon hozzánk és hozza létre saját oldalát 29 nyelven ingyen!

További előnyök

  • Hirdethet akár teljesen ingyen/díjmentesen, vagy nagyon kedvező áron.
  • Oldalait saját maga hozhatja létre, szerkesztheti vagy törölheti, bármikor, elejétől a végéig.
  • Az Ön oldala létrehozás után azonnal megjelenhet.
  • Az összes funkció ingyenesen kipróbálható.
  • Keresőmotorokra jól optimalizált (keresőbarát, SEO-barát) oldalak.
  • Garantáltan megbízható és biztonságos.
  • Mi nem rejtegetjük árainkat és feltételeinket. Minden ide vonatkozó információt megtalálhat magán a honlapon.
További részletek
E-mail cím:
Ellenőrző kód:
 

Másik szó

Regisztráció: Hamarosan

Útikalauz - Véletlenszerű válogatás a tartalomból Útikalauz - Véletlenszerű válogatás a tartalomból
Szent Antal minorita templom - Eger, Magyarország
Diavetítés indítása
Diavetítés indítása
Panadea logo Turisztikai és utazási információk
Nyelv:
Beállítások Térkép Megosztás Keresés
Pénznem: 
Mit keres?
Hol? (Kattintson a térképen!)
Dátum:
-
Maximális ár:
/fő
 
Keresés a honlapon:
 
Megnyitás új böngészőablakban
 
Mobil verzió Mobil verzió
 
(Kis képernyős készülékekre optimalizálva)

Hévízi Tófürdő (természetes termálfürdő és gyógytó) - Hévíz, Magyarország

Kattintásra:

Kattintson a képekre!

Kattintson a képekre!

Összes kép megtekintése (+107 fotó)

Tulajdonságok, jellemzők

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Szélesség 46°47'12", Hosszúság 17°11'34" (N46 47.2 - E17 11.57) Térkép

Információk, rövid történetek, érdekességek

Régebbi fürdőépület - Hévíz, Magyarország Régebbi fürdőépület

A római korból ered az a legenda, hogy e helyen egy lebénult gyermeket meggyógyítani kívánó keresztény dajka könyörgésére a Szent Szűz forrást fakasztott. A feltörő meleg víztől és a gőzölgő iszaptól teljesen helyrejött gyermek pedig nem volt más, mint Flavius Theodosius, azaz a leendő I. Theodosius római császár.

I. (Nagy) Theodosius volt az az uralkodó, aki birodalmában már 391-ben államvallássá nyilvánította a kereszténységet, valamint az utolsó olyan római császár, akinek birodalma még egységes volt. Theodosius 395-ben bekövetkező halála után az ókori római állam kettészakadt. Ennek előzményeként Theodosius még 392-ben felosztja a birodalmat két fia közt Róma és Konstantinápoly székhelyekkel, valójában már ezzel elindította a szétszakadás folyamatát Kelet-római Birodalom és Nyugat-római Birodalom részekre.

Felújított, modern fürdőépületek - Hévíz, Magyarország Felújított, modern fürdőépületek

A Hévízi Tófürdő előző központi épülete 1986-ban leégett, és az évekig elhúzódó helyreállítás akkor erősen visszavetette a vendégforgalmat. Az új épületegyüttes Czigány Tamás és Bodrossy Attila tervei alapján 1990-ben készült el. Az épületek elrendezését megváltoztatták, a korábbi négy különálló teret összekötötték és egy zegzugos, izgalmas, egybefüggő fedett teret alakítottak ki. A színvilág is megváltozott, mivel a tűzvész előtti sötétbarna szerkezetek helyett ma többségében világos és vidám fürdőépületeket találunk.

Hévíz fejlődése azonban egyértelműen a turizmuson alapul és napjainkra már elmondható a városról, hogy Budapest után az itt eltöltött vendégéjszakák száma a második legmagasabb Magyarországon.

A hévízi Tófürdő déli bejárata - Hévíz, Magyarország A hévízi Tófürdő déli bejárata

Ennek a bejáratnak a közelében távozik a Hévízi-tó gőzölgő vize a széles Hévízi-csatornán keresztül a Zala-folyó felé. A tó vízhozama a nagyon bőséges, emiatt és a víz körkörös mozgása folytán a Hévízi-tó három és fél nap alatt gyakorlatilag megújul, vize kicserélődik és ezért mindig tiszta is marad.

A 38 méter mélyen lévő forrásbarlangban hideg- és melegvizes források találhatóak. A feltörő hideg víz kora hozzávetőleg 5-7 ezer év, míg a melegvízé 10-12 ezer évre tehető.

Mivel a források vize igen nagy gyüjtőterületről származik, az 1970-es évektől a Bakonyban folyó bauxitkitermelés, pontosabban az azzal járó nagy mennyiségű karsztvíz kiemelés rohamosan csökkentette a tó vízhozamát, mely az 1980-as évekre már az eredeti mennyiség felét sem érte el. A Hévízi-tó megmentése érdekében 1989-ben bezárták a bakonyi bányát, a vízhozam pedig mára ismét igen magas, nagyjából 410 liter/másodperc.

Lombhullató mocsárciprus (Taxodium distichum) erdő a Hévízi-tó körül - Hévíz, Magyarország Lombhullató mocsárciprus (Taxodium distichum) erdő a Hévízi-tó körül

Hévíz mediterrán jellegű mikroklímája kedvez az egzotikus fafajoknak. A Schulhof sétány idős platánjai (Platanus x hybrida) és magyar kőrisek (avagy pannon kőris, Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) mellett található itt például fésűs mocsárciprus (Taxodium distichum), kínai ősfenyő vagy ősmamutfenyő (Metasequoia glyptostroboides), valamint az "élő kövület" kelet-kínai páfrányfenyő (Ginkgo biloba) is. A sok különleges növénynek köszönhetően a tó körüli park egyfajta arborétumnak tekinthető.

A helyreállított és felújított központi fürdőépület - Hévíz, Magyarország A helyreállított és felújított központi fürdőépület

Hévíz fürdőhellyé válása a 18. században indult el, Bél Mátyás korabeli polihisztor (vagyis több tudományágban is kiváló személy) 1731-es élménybeszámolója nyomán. A Hévízi-tó vizét hivatalosan először 1769-ben vizsgálták meg, már akkor megállapították gyógyhatását. A 18. század vége felé már előtérbe kerülhetett a gyógyerejű víz hasznosítása is, az első fürdőt gróf Festetics György alakíttatta ki, 1795-ben.

A cölöpökre épült fürdőépületek között lassan úszva a gyógyulás egyben kaland is - Hévíz, Magyarország A cölöpökre épült fürdőépületek között lassan úszva a gyógyulás egyben kaland is

Aki úszás helyett lazítana, a helyszínen is bérelhet úszógumit, amivel hosszasan lebeghet vagy különösebb erőkifejtés nélkül barangolhat a fürdőépületek cölöpjei és a pompás tündérrózsák között. A Hévízi-tó vízhőmérséklete nyáron 33-35 °C, kánikulai napokon akár 36-38 °C-ig is felkúszhat. Télen körülbelül 24-26 °C. Ezek a hőmérsékletek az emberek hőháztartása szempontjából közömbösek, ezért a vízben tartózkodni huzamosabb ideig is kellemes, nyugtató.

A központi fürdőépület részlete - Hévíz, Magyarország A központi fürdőépület részlete

1905 és 1940 között egy sörgyáros, Reischl Vencel bérelte Hévízet a Festeticsektől. A veszprémi püspökség és gróf Festetics Tasziló között 1858-ban kötött megállapodás után elindult a város újabb fejlődési hulláma. Építkezések folytak, létrejött Hévíz Új-telep városrész.

A csodálatos Hévízi-tó - Hévíz, Magyarország A csodálatos Hévízi-tó

A Hévízi-gyógytó a világ legnagyobb bioaktív (biológiailag aktív) természetes termáltava. Geologiai ritkaság, mivel míg más melegvizes tavak szikla- vagy agyagmederben fekszenek, a Hévízi-tó alján hét méter vastagságú tőzegréteg, enyhe radioaktivitással dúsult gyógyító iszap található. A kellemes, megnyugtató környezet mellett ennek, valamint természetesen a 38 méter mélységben lévő forrásbarlangból feltörő, ásványi anyagokban igen gazdag vizeknek köszönheti világszerte ismert és elismert gyógyhatását.

A Hévízi-tó ugyanazokban az időkben keletkezett, amikor a Balaton-felvidék bazalt tanúhegyei. A tó forrása egykor minden valószínűség szerint nem itt, hanem a Keszthelyi-hegység területén lévő Rezi vár közelében, a Meleg-hegyen fakadt, 427 méteres magasságban. Ennek az Őshévíz néven ismert forrásnak volt egy másik feltörési helye, Cserszegtomaj falu közelében (itt egy hévizes barlang is található). A forrás később egy geológiai törésvonal mentén egyre lejjebb került, végül 20-22 ezer évvel ezelőtt érte el mai helyét. A termálvíz akkoriban az éppen kialakuló Balaton medrében, a felszín alatt fakadt és a mai tőzegréteg is az ős-Balaton medrében burjánzó növényvilágnak köszönhető. A későbbi klímaváltozások és a tó vízszintjének csökkenése miatt napjainkban Hévíz már nincs a Balaton felszíne alatt.

A Hévízi-tó térségében az utolsó jégkorszak (pontosabban a legutóbbi glaciális) idejéből származó, jóval melegebb éghajlatot kedvelő növények és állatok (például orrszavúak) nyomait találták. A melegvízű tó környékének enyhébb klímája segíthetett ezeknek az élőlényeknek a túlélésben.

A Hévízi-tó a Tapolcai-medence és a Tihanyi-félsziget vulkanikus és geotermikus képződményeivel együtt 2003-ban felkerült az UNESCO Világörökség ajánlási listájára.

Lilás színű tavirózsa vagy tündérrózsa (Nymphaea) virág a Hévízi-tóban - Hévíz, Magyarország Lilás színű tavirózsa vagy tündérrózsa (Nymphaea) virág a Hévízi-tóban

Hévíz egyik különlegességét a termál tó felszínen úszó levelű, gyönyörű virágú tavirózsák vagy tündérrózsák (Nymphaea) adják, melyek között a vendégek természetesen nyugodtan úszkálhatnak is. A Hévízi-tóban eredetileg itt élő, őshonos kis virágú fehér tündérrózsák (Nymphaea alba var. minoriflora, esetleg Nymphaea candida minor) nagyrészt kiszorultak a tóból. Ellenben a növényfaj a tó déli oldalánál induló ún. Hévízi-lefolyóban, azaz a tavat a Gyöngyös-patakkal, így közvetve a Zala-folyóval és a Balatonnal összekötő melegvizes csatornában továbbra is nagy számban megtalálható. A nemesített indiai vörös tündérrózsák (Nymphaea rubra var. longiflora vagy Nymphaea rubra Roxb. subsp. longiflora, syn. Nymphaea pubescens) már Lovassy Sándor akadémiai tanár 1898-1906 közötti kísérletei nyomán kerültek a tóba, valamint idővel a város címerébe is. Lovassy több tündérrózsa fajt is is próbált meghonosítani a tóban, de közülük csak ez a növényfaj volt hosszabb távon is életképes.

A Hévízi-tóban ma látható tündérrózsa virágok között akad fehér, rózsaszín, vörös és lila színű is. Ennek több oka is lehet. Egyrészt egy fajnak lehet több színváltozata is, másfelől pedig ezek a vízinövények hajlamosak a keveredésre, hibridizációra. Emellett az 1986-os tűzvészt a vörös tündérrózsák is megsínylették, és bár pár év múlva ismét normálisan szaporodott a faj, a tó bizonyos területein egyéb Nymphaea fajtákkal is elkezdtek kísértetezni.

A képen látható bíbor-lila színű virág az internetes fórumokon is viták tárgyát képezi, és valószínűleg egyik fent említett fajhoz, fajtához sem tartozik. Az indiai vörös tündérrózsa például azért zárható ki, mert annak levelei általában bordók, virágai inkább ciklámen vagy piros színűek, éjjel nyílnak és délelőtt hamar be is záródnak. Ez itt nagyobb eséllyel lehet egy kék tündérrózsa (Nymphaea nouchali) vagy egyiptomi kék tündérrózsa (Nymphaea caerulea), esetleg nemesített hibrid Nymphaea 'Panama Pacific'.

A cölöpökön nyugvó terebélyes napozóteraszok egyike - Hévíz, Magyarország A cölöpökön nyugvó terebélyes napozóteraszok egyike

A hévízi termálvíz gyógyhatása a kalcium- és magnéziumtartalmú, hidrogénkarbonátos, kénes, enyhe radontartalmú gyógyvíznek köszönhető. A víz egyedi jellegét tovább fokozzák a vízben lebegő, biológiailag aktív szerves vegyületek („hévízi korpa”), valamint a tómedret vastagon borító, a radongáztól enyhén radioaktív tőzeges gyógyiszap. A vízben egyensúlyban lévő oldott és gáznemű anyagok elősegítik a hatóanyagok felszívódását. Téli időszakban a tó vastag párarétegbe burkolózik, ez megvédi a vizet a lehűléstől és egyben természetes inhalátor is.

Hévíz gyógyvize elsősorban a reumatikus és mozgásszervi panaszokra alkalmas, de ivókúraként gyomor- és emésztési bántalmakra, valamint a gőzében található kén-hidrogén és radon miatt a fáradt hangszálak karbantartására is javallott.

Természetesen nem elhanyagolható a pszichikumra kifejtett hatás sem, hiszen a megnyugtató környezet, a kellemes hőmérsékletű víz és az ellazulás a temérdek napozóterasz egyikén már önmagában is sokat segíthet. Többek között ezért is erősen ajánlható a tófürdő nem csupán a gyógyulni vágyóknak, hanem minden kikapcsolódni, felüdülni kívánó fiatal és idősebb embernek.

A központi épület belső terének részlete - Hévíz, Magyarország A központi épület belső terének részlete

Az 1986-ban leégett és két évre rá átadott modern központi fürdőépület üvegfalú, fedett belső tereiből közvetlen a tó meleg vízébe lehet merülni. Az építmény a termálforrás fölé épült, így alatta a víz mindig, még télen is melegebb marad, de bármikor egyszerűen ki is lehet úszni a szabad vízfelszínre.

A termálvízben lebegő virágok közt jöhet el a gyógyulás - Hévíz, Magyarország A termálvízben lebegő virágok közt jöhet el a gyógyulás

Az első világháború utáni időkben elindult Hévíz igazi virágzása, már az 1920-as évek elejétől sorra építették az üdülőket, melyek száma 1939-ig megsokszorozódott. 1926-ban elkészült a hévízi strandfürdő, 1932-től pedig már fedett fürdőház várta a vendégeket. A komoly fellendülésben a II. világháború viszont törést hozott, ekkor német katonák üdülőhelye lett, majd 1948-ban államosították Hévízfürdőt.

Légifelvétel a tóról - Hévíz, Magyarország Légifelvétel a tóról

A felülről ovális alakú Hévízi-tó keresztmetszete leginkább tölcsérhez hasonlít, melynek alja a 38 méter mélységben lévő forrásbarlang. A tó északi részén két patak folyik bele, vizét pedig a másik oldalon a 10-12 méter széles Hévízi-csatorna vagy Hévízi-lefolyó vezeti el a Zala-folyón keresztül a Balaton felé.

Hévíz főoldala

Hévíz - További fotógalériák:

Az oldal URL címe Az oldal URL címe
Ajánlja ezt az oldalt Ajánlja ezt az oldalt

Ossza meg barátaival, ismerőseivel!

További lehetőségek:
   stb.
Fotóalbum Fotóalbum
Budapest, MagyarországPárizs, FranciaországGödöllő, MagyarországMogyoród, Magyarország
További rengeteg fotó:
 

Útikönyvünk tartalma:

Temérdek sok fotó és panorámakép, rengeteg információval és érdekességgel.

  • 214 helyszín / úticél
  • 165 panorámakép
  • 30 494 egyéb fotó

Válogatott fotók hatalmas gyűjteménye: kitűnő minőség, nagy felbontás és természetes színek

Az üzenet tárgya:

Helytelen:
Helyes:
 

Üzenet:

Az Ön elérhetőségi adatai (Nem kötelező):

E-mail:
Telefonszám:
+
-
-
Ország:
Vezetéknév:
Keresztnév:
Emlékezzen rám
Ellenőrző kód:
 

Másik szó
Kérem várjon...
Ez az oldal más nyelveken:

Rólunk  -  Jogi nyilatkozat  -  Átváltás a weboldal mobil változatára Átváltás a weboldal normál változatára

Minden jog fenntartva  -  ©2010-2016 Neuronit Kft., Budapest, Magyarország