Elfelejtette a jelszavát? Ebben az esetben kérem töltse ki az alábbi mezőket, majd nyomja meg a gombot.
Kattintásra:
Kattintson a képekre!
Kattintson a képekre!
GPS koordináták: Szélesség 47°47'32", Hosszúság 18°44'24" (N47 47.53 - E18 44.4)
Hangulatos cukrászda, távolban a Szent Tamás-hegyi kálváriakápolna
A Szent Tamás-hegyre kálvária vezet. A hagyományos tizennégy stáció helyett itt különböző korokból származó barokk domborművek és szobrok szegélyezik az utat. Az esztergomi Szenttamás városrész és benne a Szent Tamás-hegy nevét egyébként Canterburyi Szent Tamás, azaz az angol Thomas Becket érsek (kb.1118-1170) után kapta, aki az 1150-es években Bánfi Lukács esztergomi érsekkel együtt tanult a franciaországi Párizsban.
Vitéz János érsek (1465-1472) kőpadon ülő bronz szobra a Várhegy oldalában
Szentirmai Zoltán alkotása, 1988
Mikortájt a 14. század elején a Felvidék vármegyéit uraló Csák Máté fosztogatott a környéken, a cseh II. Vencel király seregével be is vette Esztergom várát. Később a város Anjou Károly Róbert király (1288-1342) idejében fellendülésnek indult, már ekkor jelentős építkezések folytak a Várhegy környékén. Esztergom virágzásának csúcspontja Zrednai Vitéz János bíboros és esztergomi érsek idején, a 15. század derekán jött el. A reneszánsz műveltségű humanista Vitéz János volt Hunyadi Mátyás (a későbbi I. Mátyás király) és testvére, Hunyadi László egyik nevelője is.
Egyedi Szentháromság-szobor a Városháza (Vak Bottyán-palota) előtt
Készítette Kiss György 1900-ban
Egy korábbi barokk Szentháromság-szobor helyén áll a Kiss György által fehér mészkőből faragott műalkotás, 1900-ban adták át. Az eredeti szoborcsoport elemei napjainkban is fellelhetők a város különböző pontjain. Így például a Szent Anna-templom oldalán egy levéldíszes oszlop, vagy a Szent Rozália-szobor a belvárosi templomon.
Az öt női alakból álló Ister-kút szoborcsobort és szökőkút
Párkányi-Raab Péter alkotása, 2006
Ister Esztergom folyójának, az egész Magyarországot is átszelő Duna alsó folyásának antik elvevezése volt. Az Ister név egyes tudósok szerint az akkád-asszír-babiloni Istár istennő nevéből származik, aki a sumér Innin (más néven Innana vagy Ninanna) megfelelője és egyebek közt a termékenység és háborúk istennőjeként tisztelték.
Pillantás a vár rondellájáról (körbástyájáról) a Duna felett ívelő Mária Valéria-híd (vagy Párkányi híd) felé
A kép bal szélén a Vízivárosi templom (más néven Szent Ignác-plébániatemplom) látható.
A híd elnevezését I. Ferenc József osztrák császár és magyar királylányáról, Mária Valéria főhercegnőről kapta. A Mária Valéria híd tervezője ugyanaz a Feketeházy János, akinek alkotása a budapesti Szabadság híd is. Esztétikai okokból a híd pillérjei közti nyílások változó méretűek, a középső pillérek távolsága (azaz a középső hídnyílás hossza) pedig az építése idején rekordnak számító 118 méter. További érdekesség, hogy a híd szerkezete igen könnyűnek mondható. A Mária Valéria híd felavatására és megnyitására 1895-ben került sor.
A II. Világháború után az esztergomi emberek egészen 2001-ig csak „Csonkahíd” néven emlegették, mivel 1945-ben a német csapatok felrobbantották és a romos, hiányos állapot több, mint fél évszázadon keresztül megmaradt. 2001-ben végül a Hídegylet kezdeményezésére és az Európai Unió támogatásával helyreállították, mely által a magyaroszági Esztergom és a szlovákiai Párkány közötti forgalom gyorsan az ötszörösére növekedett, lendületet adva mindkét település fejlődésének.
Szent Tamás-hegyi kálváriakápolna (Becket Szent Tamás-kápolna vagy Fájdalmas Szűz-kápolna), előtte Golgota-szoborcsoport
A klasszicizáló stílusú szenttamási kálvária-kápolna 1823-ban épült (tervezte Packh János), itt helyezték el az 1538-ban Esztergomba került Becket Szent Tamás ereklyéket. A Golgota-csoport szobrai is ekkor, 1823-ban kerültek át ide a Várhegyről, ahol a romos Szent Adalbert székesegyház szentélyének helyén álltak. A szobrok 1781 körül készültek, valószínűleg Hebenstreit József alkotásai.
Szent Anna-plébániatemplom (Kerektemplom)
A Szent Anna-plébániatemplom vagy Kerektemplom nem összetévesztendő a Bottyán János utcában álló belvárosi ferences templommal, melyet szintén Szent Anna-templom néven illetnek és mely IV. Béla király és családja temetkezési helye egyben. A Kerektemplom Packh János, az Esztergomi Bazilika építését vezető egyik mester tervei alapján 1837-ben készült el. A templom felépítésével egyben a Bazilika leendő kupoláját kívánták modellezni, kialakításához a római Pantheon szolgált mintául. A teljes kör alaprajzú Kerektemplom oldalában áll egy 1820-ban készült Szent Vendel-szobor, mely az 1900-ban elbontott régi barokk Szentháromság-szobor része volt a Széchenyi tér közepén.
Úticélok, helyszínek az útikönyvben:
Esztergom (110 fotó + 1 panorámakép)
Dunakanyar (1 769 fotó + 6 panorámakép)
Komárom-Esztergom megye (703 fotó + 10 panorámakép)
Budapest és környéke (Közép-Magyarország) (15 989 fotó + 52 panorámakép)
Magyarország (27 287 fotó + 163 panorámakép)
valamint:
(itt: Komárom-Esztergom megye és Dunakanyar)
Komárom (82 fotó)
Tata (120 fotó + 8 panorámakép)
Dunakeszi (259 fotó)
Göd (23 fotó)
Nagymaros (31 fotó)
Szentendre (597 fotó + 1 panorámakép)
Vác (232 fotó + 2 panorámakép)
Visegrád (220 fotó + 1 panorámakép)
Tatabánya (275 fotó)
Dobogókő (116 fotó + 1 panorámakép)
Visegrádi-hegység (116 fotó + 1 panorámakép)
Nógrád (181 fotó)
Az összes panoráma fotó itt:
Esztergom (1 fotó)
Dunakanyar (6 fotó)
Komárom-Esztergom megye (10 fotó)
Budapest és környéke (Közép-Magyarország) (52 fotó)
Magyarország (163 fotó)
Európa (165 fotó)
Az összes normál fotó itt:
Esztergom (110 fotó / 2 galéria)
Dunakanyar (1 769 fotó / 31 galéria)
Komárom-Esztergom megye (703 fotó / 13 galéria)
Budapest és környéke (Közép-Magyarország) (15 989 fotó / 234 galéria)
Magyarország (27 287 fotó / 462 galéria)
Európa (30 494 fotó / 523 galéria)
Ossza meg barátaival, ismerőseivel!
Minden jog fenntartva
- ©2010-2022
Neuronit Creative Studio - Mogyoród / Budapest / Magyarország