Betöltés
Kérem várjon
Központi térkép Központi térkép
Képes online útikönyv:
Úticélok (0 / 0)
Panorámafotók (0 / 0)
Fényképek, képgalériák (0 / 0)

  1.  
 
Regisztráció Regisztráció

Hozzon létre egy Panadea Fiókot! Csupán egy érvényes email címre van szükség. Csatlakozzon hozzánk és hozza létre saját oldalát 29 nyelven ingyen!

További előnyök

  • Hirdethet akár teljesen ingyen/díjmentesen, vagy nagyon kedvező áron.
  • Oldalait saját maga hozhatja létre, szerkesztheti vagy törölheti, bármikor, elejétől a végéig.
  • Az Ön oldala létrehozás után azonnal megjelenhet.
  • Az összes funkció ingyenesen kipróbálható.
  • Keresőmotorokra jól optimalizált (keresőbarát, SEO-barát) oldalak.
  • Garantáltan megbízható és biztonságos.
  • Mi nem rejtegetjük árainkat és feltételeinket. Minden ide vonatkozó információt megtalálhat magán a honlapon.
További részletek
E-mail cím:
Ellenőrző kód:
 

Másik szó

Regisztráció: Hamarosan

Útikalauz - Véletlenszerű válogatás a tartalomból Útikalauz - Véletlenszerű válogatás a tartalomból
Városház tér - Miskolc, Magyarország
Diavetítés indítása
Diavetítés indítása
Panadea logo Turisztikai és utazási információk
Nyelv:
Beállítások Térkép Megosztás Keresés
Pénznem: 
Mit keres?
Hol? (Kattintson a térképen!)
Dátum:
-
Maximális ár:
/fő
 
Keresés a honlapon:
 
Megnyitás új böngészőablakban
 
Mobil verzió Mobil verzió
 
(Kis képernyős készülékekre optimalizálva)

Vegyes képek - Debrecen, Magyarország

Kattintásra:

Kattintson a képekre!

Kattintson a képekre!

Összes kép megtekintése (+49 fotó)

Tulajdonságok, jellemzők

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Jelenleg nem áll rendelkezésre

Információk, rövid történetek, érdekességek

A Debreceni Református Nagytemplom tornya - Debrecen, Magyarország A Debreceni Református Nagytemplom tornya

A magyarországi református templomok közül a debreceni Nagytemplom a legtermetesebb a maga 1500 négyzetméteres alapterületével, valamint ez rendekezik a legnagyobb haranggal is. Tornyai 61 méter magasba törnek.

A protestáns reformáció egy a 16. századi Nyugat-Európában indult mozgalom, mely a római katolikus egyház hibáinak bírálatával kezdődött. Több független vallási szerveződés is indult, Németországban Luther Márton (Martin Luther) lelkész, Svájcban pedig előbb Ulrich Zwingli, majd később Kálvin János (Jean Calvin, eredetileg Jean Caulvin) francia származású egyháztudós és humanista vezetésével. A pápaság elleni tiltakozás, azaz protestálás miatt lett a mozgalmak elnevezése protestantizmus, tagjai pedig a protestánsok. A reformáció konkrét kezdetét Luther 1517-ben kifüggesztett 95 tézise jelentette, melyben a katolikus egyházat tételesen bírálta.

Később a protestantizmus különböző irányzatai felekezetekre bomlottak, legismertebb az envangélikus (lutheránus) és a református (kálvinista) egyház.

Debrecen a viszonylag kedvezőtlen földrajzi adottságai miatt leginkább ügyes diplomáciával tudott fennmaradni, a városnak gyakran kellett kölönböző népek és hatalmak pártjára állnia. Talán az ebből fakadó nyitott gondolkodás segíthette Debrecen polgárai körében a reformáció széleskörű térnyerését, már a 16. század közepén.

Debreceni Református Nagytemplom, előtte a Kossuth-szobor - Debrecen, Magyarország Debreceni Református Nagytemplom, előtte a Kossuth-szobor

A klasszicista stílusú Debreceni Református Nagytemplom majdnem 20 éven keresztül épült, 1824-ben fejezték be. Napjainkban Debrecen és a magyar reformáció első számú jelképe, valamint történelmi kegyeleti hely. 1849-ben falai közt kiáltották ki Magyarország függetlenségét és választották a Magyar Királyság kormányzójává Kossuth Lajost, kinek akkori széke ma is féltve őrzött ereklye.

Kossuth-szobor a Nagytemplom előtt - Debrecen, Magyarország Kossuth-szobor a Nagytemplom előtt

Kossuth Lajos magyar politikus és államférfi, a 19. századi Magyarország, azon belül különösen a Reformkor (kb. 1825-1848) egyik meghatározó személyisége. 1802-ben született Monok községben, magyar és szlovák származású, birtoktalan evangélikus köznemesi és igen ősi családban (első írásos említésük 1263-ból való). Elsősorban az 1848-as forradalmi Batthyány-kormány pénzügyminisztereként és a Magyar Királyság későbbi kormányzójaként közismert.

A kálvin téri Kossuth-szoborcsoport Margó Ede és Pongrácz Szigfrid alkotása, leleplezésére majdnem pontosan Kossuth Lajos halála után 20 évvel, 1914. márciusában került sor. Kossuth a 10 méter magas kompozíció főalakjaként éppen szónokol, jobbján lent a kardját tartó alak Perényi Zsigmond, a főrendiház elnöke, mellette Szacsvay Imre jegyző, a Függetlenségi Nyilatkozat szerkesztője írja feljegyzéseit, valamint Könyves Tóth Mihály debreceni lelkész látható. Perényit és Szacsvay-t 1849-ben halálra ítélték és kivégezték, a lelkészt bebörtönözték és végül csak 1863-ban szabadulhatott a fogságából.

Kossuth balján a vörössipkás honvéd ezred katonája vesz búcsút édesanyjától. Az 1848-1849-es szabadságharc idején két honvéd ezred, 9. kassai és a 11. kolozsvári zászlóalj olyan vitézséggel harcolt az osztrákok (Habsburgok) ellen, hogy Görgey Artúr honvédtábornok javaslatára megkülönböztető vörös fejfedőt kaptak.

Debrecen címere a főtér díszburkolatán - Debrecen, Magyarország Debrecen címere a főtér díszburkolatán

Debrecen első ismert címere 1560-ból való és már ez is a reformációra utalt, egy hátratekintő és zászlót tartó báránnyal. A megyei jogú város mai címerét 1693-ban kiállított királyi oklevélben adományozták és a korábbi címeren alapul, számos új díszítéssel. A címer tetején Debrecen elsőszámú jelképe, egy főnix madár látható.

A kör alakú és valamivel több, mint 3 méter átmérőjű üvegmozaik címer a Kossuth-szobor mellett a tér burkolatán található, Cs. Uhrin Tibor magyar festő- és iparművész alkotása, 2000-ben készült kb. 120 ezer színes üvegdarabból. Minden évben Karácsonykor ennek közelében állítják fel a „mindenki karácsonyfáját”.

A szecessziós stílusban épült Debreceni Püspöki Palota (a Tiszántúli Református Egyházkerület palotája) tornya - Debrecen, Magyarország A szecessziós stílusban épült Debreceni Püspöki Palota (a Tiszántúli Református Egyházkerület palotája) tornya

A képen látható épület az úgynevezett Püspöki Palota, mely a debreceni Hatvan utcában áll. Az utca neve onnan ered, hogy a 15. századi létrehozásakor mindkét oldalán éppen 30-30 (tehát összesen 60) telek lett kimérve. A Püspöki Palota elnevezése pedig onnan származik, hogy a mai 1. számú egyházi bérház helyén egykor a 16. századi Méliusz Juhász Péter (Horhi Melius Péter) református püspök rezidenciája állt. A jelenlegi épület azonban sosem volt püspökök lakhelye, a névvel csupán Méliusznak, a magyarországi reformáció egyik vezéralakjának kívántak tisztelegni.

Általában elmondható, hogy a debreceniek a 20. század elején épült emeletes házakat gyakran különféle „palota” néven illették (ilyen például a Münnich Aladár féle 1931-es Postapalota, vagy ifj. Rimanóczy Kálmán 1911-es Takarékpénztár palotája is).

A szecessziós Debreceni Püspöki Palota impozáns épülete a Nagytemplom tőszomszédságában - Debrecen, Magyarország A szecessziós Debreceni Püspöki Palota impozáns épülete a Nagytemplom tőszomszédságában

A ma látható ekletikus-neobarokk úgynevezett "Püspöki Palota" épületet 1911-1913 között emelték két budapest építész, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján. Nevével ellentétben a háromemeletes épületet nem palotának, hanem szolgáltató és lakóház együttesnek szánták, eredetileg hatvan kisebb-nagyobb lakással. Ezek közül a nagyobbakat a szocializmus időszakában megosztották, így napjainkban 130 lakás található benne.

A ház eddigi lakói között jónéhány ismert ember is található. Többek között itt élt Ady Lajos (Ady Endre író testvére), Dienes János Munkácsy-díjas festő és tanár, Juhász Géza irodalomtörténész vagy Szabó Magda írónő édesapja, Szabó Elek is. Az Aranybika Szálló egyik tervezője, Hajós Alfréd is bérelt itt műteremlakást néhány évig, miután a szállodára kiírt pályázatot társával elnyerte.

Bocskai István magyar nemes és erdélyi fejedelem szobra - Debrecen, Magyarország Bocskai István magyar nemes és erdélyi fejedelem szobra

A Bocskai-emlékmű a Nagytemplom és a református kollégium közötti parkban áll, Holló Barnabás készítette 1906-ban és a budapesti Bocskai-szobor másolata.

A kolozsvári (ma Cluj-Napoca, Románia) születésű Bocskai István miután Bécsben gyakornokként szolgált visszatért szülőföldjére Erdélybe, ahol 1592-től kapitány, valamint a török ellenes szervezkedések legfontosabb alakja lett. Vezérlete alatt 1595-ben az erdélyi és a havasalföldi hadosztályok előbb elsöprő csapást mértek a törökökre, később viszont II. Rudolf császár beígért katonai segítsége elmaradt és a térséget ismét magyar vér áztatta. Az Erdélyi Fejedelemség szinte teljesen elpusztult. Kiábrándulva a Habsburg uralomból és hogy felszabadítsa hazáját, Bethlen Gábor (a későbbi erdélyi fejedelem és választott magyar király) bíztatására felkelést szervez az osztrákok ellen esetlegesen török segítséggel is.

A terv a Habsburgok tudomására jutott, Bocskai az ellene vonuló császári sereg ellenében azonban megnyerte magának a hajdúkat (irreguláris zsoldos katonákat), akik szétverték az ellenséges sereget. A szabadságharcot hajdúk és jobbágyok élén índította meg, de csatlakozott hozzá a garázda idegen zsoldosok és az ellenreformáció erőszakossága miatt felháborodott polgári lakosság, sőt, még a nemesek jó része is.

Bocskai-szobor a református Nagytemplom mögött - Debrecen, Magyarország Bocskai-szobor a református Nagytemplom mögött

1605 derekára a felkelőké volt Erdély és a királyi Magyarország jó része is. Bocskai Istvánt a szerencsi országgyűlésen Magyarország és Erdély fejedelmévé választották. Az osztrák császár kénytelen volt béketárgyalásokba bocsátkozni Bocskaival és az 1606-os bécsi béke értelmében a magyar rendi jogok és a vallásszabadság sérthetetlen lett. Hét tiszai vármegye (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Borsod, Abaúj, Zemplén, Ugocsa) Erdélyhez lett csatolva, míg Bocskai él. A törökkel is kiegyezett, a szintén 1606-os zsitvatoroki békeegyezmény véget vetett a tizenöt éve dúló török háborúnak.

A hajdúk nagy részét, akik győzelemre vitték a szabadságharcot hálából közösségi kiváltságokkal jutalmazta és katonai kötelezettségvállalás ellenében letelepítette saját birtokain, az úgynevezett hajdúvárosokban. Bocskai a székelyek korábbi kiváltságait is helyreállította.

Bocskai István fejedelem igen sokat tett a reformációért, tetteiért hálából szobrot állítottak neki a svájci Genfben a Reformátorok falán, valamint a hajdúk jellegzetes fejfedőjét is Bocskai-sapkának hívja tiszteletből az utókor.

Érdekesség, hogy a szobor hajdú katonákkal díszített talapzatát a tragikus sorsú magyar költő Tóth Árpád édesapja, Tóth András debreceni művész készítette.

Gályarabok emlékoszlopa a Nagytemplom mögötti téren - Debrecen, Magyarország Gályarabok emlékoszlopa a Nagytemplom mögötti téren

A debreceni Gályarabok emlékoszlopa özvegy Hegyi Mihályné helyi lakos költségén 1895-ben készült alkotás, és annak a 41 debreceni protestáns lelkésznek állít emléket, kiket 1675-ben, az ellenreformációs üldöztetések alatt hitük miatt elhurcoltak gályarabnak. A harminc még életben maradt lelkészt nyomorúságos helyzetükből De Ruyter Mihály (Michiel de Ruyter vagy Michiel Adriaenszoon de Ruyter) holland tengernagy szabadította ki, 1676-ban. Tettét a kortárs európai protestáns közösség kitörő örömmel és hálával fogadta. A tengerész sírja Hollandiában, az amsterdami Nieuwe Kerk-ben található.

Az ellenreformáció (vagy „katolikus megújulás”) időszakát a protestáns vallásúak egyszerűen csak "gyászévtizedként" emlegetik. III. Pál pápa 1542-ben zsinatra rendelte az egyházi vezetőket az olaszországi Trident (Trento) városába, hogy a katolikus egyház igazi megreformálásáról tárgyaljanak és elejét vegyék a protestantizmus további térnyerésének. Egyéb tényezők miatt a Tridenti Zsinat (latinul "Concilium Tridentinum") azonban csak 1545-ben ülhetett össze azzal az egyértelmű céllal, hogy a "tévtanokat" kiírtsák, a katolicizmus ellenségeit megsemmisítsék. A zsinat egyébként 1563-ig tartott.

Ezzel gyakorlatilag kezdetét vette az ellenreformáció, melynek időszakában sokszor fegyverrel és erőszakkal irtották a nem kívánatos tanokat és ezek híveit. Magyarországon a korszak kiemelkedő személyisége volt a katolikus Pázmány Péter, aki ezzel szemben írással és szónoklatokkal térített vissza sok földesurat a katolikus hitre.

Azonban az ellenreformációnak pozitív hatásai is voltak. Elindította a barokk művészeti irányzatot, mely a római katolikus egyház erejét volt hivatott megmutatni a lenyűgözés eszközével.

Főnix-kút (zenélő szökőkút) - Debrecen, Magyarország Főnix-kút (zenélő szökőkút)

A debreceni Hotel Aranybika szálloda épülettömbje előtt álló zenélő szökőkút Magyarország egyik legnagyobbja, 2004 óta áll a főtéren. Alkotója Pázmándi Antal Munkácsy-díjas keramikus és szobrászművész. A szökőkút anyaga elsősorban többféle kerámia.

Idézet Pázmándi Antaltól, az alkotótól:
„Nem konkurálhattam a tér hangsúlyos építészeti-környezeti objektumaival. Úgy süllyesztettem le a szökőkutat a tér járószintje alá, hogy egyedül a főnixmadár, Debrecen címerállata emelkedik ki az együttesből.”

Főnix-kút (zenélő szökőkút) - Debrecen, Magyarország Főnix-kút (zenélő szökőkút)

A főnix Debrecen címerállata és a város hányatott sorsára utal, mely - hasonlóan a főnix madárhoz - ennek ellenére akár hamvaiból is mindig újjá tudott születni. A madarat tartó oszlop mögött a csempegrafika címe „Hun legenda” és egy jelenetet ábrázol a Honfoglalás (a 9-10. század fordulója) idejéből. Kertai Zalán festőművész alkotása 2001-ből.

Főnix-kút (zenélő szökőkút) - Debrecen, Magyarország Főnix-kút (zenélő szökőkút)

A főnix egy mitikus madár, eredetileg az egyiptomi mondavilágból (náluk gém-szerű formában jelent meg és Bennu volt a neve). Az ókori egyiptomiak szerint élete végén fészket épít, meggyújtja és vele együtt porrá ég. A hamvakból ezután egy ifjú főnix (Bennu) születik, mely bebalzsamozza és eltemeti „szülőjét” a nap városában, Héliopoliszban. Az ókori görögök átvették a Bennu legendáját, a sas-szerű ábrázolás és a ma használatos elnevezés, a főnix is tőlik ered. A föníciai civilizáció nevéből eredő „phoinix” görög szó egyébként bíborvöröset is jelentett. A főnix a korai kereszténységben is igen népszerű volt, mint a feltámadás és az örök élet jelképe.

Egyes tudósok viszont bizonyos leletek alapján úgy gondolják, hogy Kínában már 7400 évvel ezelőtt is hittek a főnixmadárban (vagy valami hasonlóban). Mások azt feltételezik, hogy a főnix legendáját egy létező kelet-afrikai madár ihlette, mely kiszáradt, forró vidéken épít dombot és arra fészket. Mikor perzsel a nap, a vibráló levegő lángok által keltett melegre hasonlít.

Az Aranybika Szálló (Cívis Hotel Aranybika) bejárata - Debrecen, Magyarország Az Aranybika Szálló (Cívis Hotel Aranybika) bejárata

A Grand Hotel Aranybika Debrecen patinás, négycsillagos, 205 szobás (közel ötszáz férőhelyes) szállodája a város főterén.

Debrecen 1690-ben vásárolta meg az 1536 óta a városban élő Bika család telkét és a rajta álló kőházat. Az épületet előbb 1699-ben fogadóvá alakították, majd száz évre rá emelettel bővítették azt.

Az Aranybika Szálló (Cívis Hotel Aranybika) bejárata - Debrecen, Magyarország Az Aranybika Szálló (Cívis Hotel Aranybika) bejárata

1882-ben egy egyemeletes szállodát építettek ezen a telken, a budapesti Országház (Parlament) tervezője, Steindl Imre elgondolásai alapján. Ez az épület viszont 1913-ban lebontásra került, mivel nem tudta kielégíteni a növekvő igényeket.

A ma látható Aranybika Szálló régi szárnyát 1915-ben emelték, Hajós Alfréd és Villányi Lajos magyar építészek tervezték a korban divatos szecessziós stílusban.

Hajós Alfréd amellett, hogy építészmérnök és újságíró volt, Magyarország első olimpiai bajnoka is egyben. Az első modernkori nyári olimpiai játékokat a görögországi Athénban rendezék meg 1896-ban, miután az ókori játékokat I. Theodosius római császár betiltotta i.sz. 393-ban. Ekkor Hajós Alfréd az extrém hideg, kb. 11 °C hőmérsékletű és erősen hullámzó tengerben megnyerte mind a 100 méteres, mind az 1200 méteres gyorsúszás számokat.

További érdekesség, hogy az 1896-os olimpián az első helyezett még nem arany, hanem ezüst érmet kapott, a bronz pedig a második helyezett jutalma volt.

Aranybika Szálló (Cívis Hotel Aranybika, később Grand Hotel Aranybika) - Debrecen, Magyarország Aranybika Szálló (Cívis Hotel Aranybika, később Grand Hotel Aranybika)

A szálloda homlokzati plasztikái olasz kőfaragók munkáját dicsérik. Az emeleti díszterem a Bartók-terem, mely gyakran ad helyszínt koncerteknek, nagyobb rendezvényeknek és maga a híre magyar zeneszerző és zongorista Bartók Béla (1881-1945) is többször koncertezett itt. Belül a bejárat közelében Hajós Alfréd tervező és az első magyar olimpiai bajnok bronz mellszobra fogadja a betérőket. A szálloda 1976-ban új szárnnyal bővült, mely megjelenésében igencsak eltér a régi épülettől, legtöbbünk számára jóval kevésbé esztétikus.

Az Aranybika Szálló neve sok hírességgel hozható kapcsolatba. A régi, Steindl-féle épület gyakori vendégei voltak például államférfiak (Széchenyi István, Deák Ferenc, Wesselényi Miklós) és művészek (Vörösmarty Mihály költő, vagy Móricz Zsigmond, aki utolsó regényét is itt írta). Már a jelenlegi, Hajós Alfréd féle épület falai közt szállt meg dálnoki Miklós Béla kormányelnök, Nagy Imre miniszter (és az 1956-os forradalom mártír miniszterelnöke), vagy például Bruno Kreisky osztrák és Helmut Kohl német kancellár is.

Villamosmegálló - Debrecen, Magyarország Villamosmegálló

A jellegzetes debreceni kék villamos igazi különlegesség, hiszen az egész világon csak az itt közlekedő 11 darab található belőle (mondjuk villamosok esetében azért nem olyan ritka, hogy egyediek). A KCSV6-1S (a betűszó jelentése: Közúti Csuklós Villamos 6 tengellyel - 1. széria) jelzésű villamosokat a budapesti Ganz Hunslet vállalat gyártotta 1994-1997 között, jelenleg ez az utolsó magyar fejlesztésű villamos. A jóval konzervatívabb megjelenésű, ám korszerűsített és hasonlóan jól felszerelt KCSV7 típusú sárga villamosok Budapest útjait járják, például a 2-es vonalon.

Debrecen főoldala
Az oldal URL címe Az oldal URL címe
Ajánlja ezt az oldalt Ajánlja ezt az oldalt

Ossza meg barátaival, ismerőseivel!

További lehetőségek:
   stb.
Fotóalbum Fotóalbum
Tihany, MagyarországSiófok, MagyarországBalatonfüred, MagyarországBudapest, Magyarország
További rengeteg fotó:
 

Útikönyvünk tartalma:

Temérdek sok fotó és panorámakép, rengeteg információval és érdekességgel.

  • 214 helyszín / úticél
  • 165 panorámakép
  • 30 494 egyéb fotó

Válogatott fotók hatalmas gyűjteménye: kitűnő minőség, nagy felbontás és természetes színek

Az üzenet tárgya:

Helytelen:
Helyes:
 

Üzenet:

Az Ön elérhetőségi adatai (Nem kötelező):

E-mail:
Telefonszám:
+
-
-
Ország:
Vezetéknév:
Keresztnév:
Emlékezzen rám
Ellenőrző kód:
 

Másik szó
Kérem várjon...
Ez az oldal más nyelveken:

Rólunk  -  Jogi nyilatkozat  -  Átváltás a weboldal mobil változatára Átváltás a weboldal normál változatára

Minden jog fenntartva  -  ©2010-2016 Neuronit Kft., Budapest, Magyarország