A településre látogató turistát minden bizonnyal azonnal elbűvölik Székesfehérvár barokk belvárosának két-háromszáz éves épületei, történelmi műemlékei, szobrai. Ám az itt élők valószínűleg ugyanezt érzik, annak ellenére, hogy nap mint nap itt járnak, mert láthatóan ők is ugyanezzel az élvezettel sétálnak a belváros utcáin, időznek a kávézók teraszain.

Géza nagyfejedelem uralkodása alatt, 972-ben Fehérváron egy kővárat emeltek palotával és templommal. A Krisztus utáni ezredik esztendő Karácsonyán e helyen koronázták meg az első magyar királyt, Szent Istvánt, akinek ez lett a székhelye. Felállíttatott egy hatalmas bazilikát, miközben megindulhatott a város kiépítése is. Székesfehérvár a középkor alatt rohamosan terjeszkedni kezdett, ám a terület mocsaras volta miatt a külvárosat a dombokra építették.

Az ország első alkotmányát, az Aranybullát 1222-ben itt hirdette ki II. András király. A tatárok 1242-ben megtámadták a várost, ám bevenni már nem tudták, mivel a tavaszi esőzéseknek köszönhetően a mocsarak vízzel telítődtek, akadályozva az eljutást a dombokhoz.

Székesfehérvár városát sem kerülhette el az Oszmán Birodalom terjeszkedése, a törökök 1543-ban el is foglalták és egészen 1688-ig uralmuk alá tartozott, az 1601-es évet leszámítva. Ez idő alatt az eredeti lakosság legnagyobb része elmenekült, az épületek lepusztultak.

Az 1700-as évek elején elkezdtett visszatelepülni a magyar és a rác lakosság, továbbá megjelentek a német és morva telepesek is. Székesfehérvár fővárosi rangját viszont már nem kapta vissza, innentől Pozsony lett az országgyűlések és a koronázások helyszíne.

A város büszke lehet számtalan műemlékére. Emellett viszont több neves történész is felteszi a kérdést, valóban ezen a helyen volt az egykori koronázóváros, Fehérvár? Néhányan közülük úgy tartják, az ősi Fehérvár valójában a Budapesttől északra, a Pilis hegység területén volt. Akit érdekel a talány, számukra egyre több könyv foglalkozik e témával.

Szent István Bazilika és a Romkert

A bazilikát az első magyar király, Szent István építtette 1003-1038 között, miután királyi székhely Székesfehérvár lett. A bazilika volt akkoriban Magyarország kincstára, levéltára, valamint a koronázási jelvények őrzőhelye is. A középkor alatt 43 királyt koronáztak meg a városban és 15 király végső nyughelyelye is itt van. A török uralom idején a bazilika kincseit az ellenség elrabolta, harangjait beolvasztotta, magát az épületet pedig fegyvertárként használta. Miután 1688-ban visszafoglalták a törököktől, falai még a helyükön álltak, a kápolnában miséket tartottak.

Nagy jelentőségű leleteket találtak itt, mikor 1848-ban a Püspöki Palota kertjében kútfúrást végeztek. Napfényre került III. Béla és felesége, Antiochiai Anna vörös márvány síremléke, valamint Szent István szarkofágja is. A királyi bazilika maradványainak őrző- és bemutatóhelye a mai Romkert lett.

Városház tér (főtér)

A Romkert felől a térre érkezve a tér jobb oldalán a Püspöki Palota látható, mely a középkori Nagyboldogasszony Bazilika romjain 1780-1803 között épült. Hozzávetőleg 40 ezer kötetes könyvtára egyebek közt közt középkori kódexeket és ősnyomtatványokat vonultat fel.

A Ferences templom és rendház helyén korábban egy vár állt, Szent Imre herceg születésének színtere. A templom és a rendház között egy keskeny vágatban áll Szent Imre emlékműve.

A templommal átellenes oldalon látható Városháza a 18. században emelt épülettömbje. 1930 körül a barokk épületet egy függőfolyosó segítségével összekötötték a copf stílusú Zichy-palotával. A Városháza míves kapuját két korinthoszi oszlop díszíti, Justitia, az igazságosság és Prudentia, az okosság szobrával.

A Liszt Ferenc utcán a Piactér felé haladva az utca közepén Kati néni, a fertályos asszony bronzszobra toppan elénk, épp kicsi kocsijában viszi portékáját a piacra. A mű a korabeli piacok egy jellegzetes alakját mutatja be a ma emberének.

Székesegyház és környéke

A székesegyház altemplomában található és meg is tekinthető III. Béla és neje, Anna királynő szarkofágja, melyeket az eredeti bazilika feltárása után helyezték ide. A székesegyház bal felén az 1470 körül épült gótikus egyhajós templom, a Szent Anna-kápolna áll. Ez Székesfehérvár egyetlen épségben fennmaradt középkori építménye, köszönhetően annak, hogy a törökök idején imaház volt.

Az 1700-as években épült, gótikus eredetű, barokk, római katolikus püspöki székesegyházban őrzik államalapító királyunk, Szent István koponyaereklyéjét, mely az augusztus 20-ai ünnepségeken is megtekinthető.

Órajáték

A dóm mögötti térről egy átjáró nyílik, mely egyenesen az Órajáték épületéhez vezet. Az adott időközönként zenei aláfestés mellett megjelenő figurák magyar történelmi személyiségeket ábrázolnak.

Palotaváros

A Rác utcában található az egykori rác lakosától megvásárolt épületben a rácok néprajzát és városrészüket bemutató Palotavárosi Skanzen. Az eredeti meszelt falú, nádtetős házban nézhetjük meg a család régi lakószobájának és konyhájának berendezési tárgyait, valamint a céhes mesterségek - például csapó, szűcs - szerszámait, dokumentumait.