Hozzon létre egy Panadea Fiókot! Csupán egy érvényes email címre van szükség. Csatlakozzon hozzánk és hozza létre saját oldalát 29 nyelven ingyen!
Ahol 11 órakor is
Ahol 11 órakor is
mindig harangoznak
mindig harangoznak
Kőszeg, ez a kedves kisváros barokk építészeti emlékeivel régmúlt időkről mesél. A település a Kőszegi-hegység délkeleti lábánál található, hegyek által körülölelve. Történelmét áthatja a földesúri önkénnyel szembeni küzdelem, valamint az önállóság elérésének célja. Nagyhírű vára és belvárosának tüneményes házai a Nyugat-Magyarországon járó turisták egyik kedvelt úticéljává teszik.
A régészeti munkák során felszínre kerültek hozzávetőlegesen 6000 éves leletek is. Ezen a helyen már a 9. században, tehát a Honfoglalás előtt vár, templom és település is állt. Kőszeg 1328-ban már királyi városi címet kapott, a város falait elkezdték újjáépíteni, megerősíteni. Az antik Római birodalom kereskedelmi útvonala, a közismert Borostyánkő út Kőszegen is keresztül haladt, mely által a helyi kereskedelem is virágzásnak indult.
A vár és egész Kőszeg jelentős része az 1777-es tűzvészben leégett. A polgárok házait később egységes barokk stílusban újjáépítették, és ugyanígy a várudvart és a Szent Jakab-templomot is.
Az Árpád-kori déli kapu helyén 1932-ben, eklektikus stílusban épült Hősök Tornya (vagy más néven Hősök Kapuja, Hősi Kapu) alatt átsétálva juthatunk a Jurisics térre. Ezt erődszerű épületek és gótikus templomok szegélyezik, közepén kút vize csobog.
Kőszeg észak-nyugati részén található a fallal és árokkal védett vár. Egykor ennek elővárát is vizes árok vette körül, ez akkoriban Magyarországon ritkaság számba ment. A vár emeletes lakószárnya öt tornyával - melyek közül napjainkra már csupán kettő áll - magyar uralom alatt épült, kápolnája és a Garai címeres épülete úgyszintén. A 15. század folyamán Mátyás király tovább bővítette a várat, reneszánsz stílusban. Később mintegy 150 évre a Habsburgok birtokolták.
A híres Jurisics Miklós kapitány 1532-ben néhány száz katonájával és 700 jobbágy segítségével megvédte Kőszeg várát a Bécs ellen vonuló százezer fős török sereggel szemben. E tettéért a várkapitányt I. Ferdinánd király a város földesurává nevezte ki. A hősies helytállás emlékére a városban minden nap 11 órakor megszólalnak a harangok. A várudvarra néző loggiákat, homlokfalakat és a környező házakat ezután jellemzően reneszánsz stílusban építették újjá. 1695-1931 között az Eszterházy család birtokába került, a továbbiakban honvédségi laktanya is volt, napjainkban pedig a Jurisics Miklós Múzeum otthona.
Egy krónikás tollából már 1246-ból is említéseket találhatunk Kőszeg e legrégebbi műemlékének alapját képező templomról. A háromhajós felépítésű templom a 15. század elején épült késő gótikus stílusban, a Garaiak címerével díszítve. A homlokzatán található fülkében Szent Jakab 18. században készült szobrát csodálhatjuk meg, belül pedig a barokk főoltárban, a szószékben és a mívesen faragott padok látványában gyönyörködhetünk.
Az egyházi épület érdekes keveréke a hívek óhajának és az építőmester elképzeléseinek: az emberek kérése volt a gótikus rész, az építőmester ötletei voltak viszont például a hajószárnyak reneszánsz záródású ablakai. A hagymasisakos tornyával gótizáló, 17. század elején épült késő reneszánsz templom főoltárképét ifj. Dorfmeister István festette 1805-ben.
A Sgraffitós-ház elnevezése a 16-17. században készített homlokzati díszítéseire utal. További különlegességei az emeleti helyiségekben látható stukkódíszítések, valamint bibliai témájú mennyezetfreskói is.
Az eredeti épület a 15. században készült, ám először a 16. században reneszánsz stíluselemeket kapott, később pedig, az 1710-ben tomboló tűzvész után barokk stílusban építették újjá Kőszeg városházáját. Ugyanekkor festették a homlokzati képeit is, melynek témáját a Jurisics család adja, valamint az egykori Nagy-Magyarország címert és a városcímert is. Az épületben látható több másik falikép is, így például Magyarország Nagyasszonya a gyermek Jézussal, vagy egy Szent István ábrázolás.
A korabeli patika 1777-től működött, napjainkban az eredeti berendezéseivel látható és múzeumként funkcionál.
Kisebb város, kisváros
Európa (Kontinens) > Magyarország (Ország) > Nyugat-Magyarország (Turisztikai régió) > Vas megye (Megye vagy provincia) > Alpokalja (Földrajzi tájegység / régió)
GPS koordináták: Szélesség 47°22'54", Hosszúság 16°33'8" (N47 22.9 - E16 33.13) Térkép
Úticélok, helyszínek az útikönyvben:
Kőszeg (33 fotó + 1 panorámakép)
Alpokalja (230 fotó + 1 panorámakép)
Vas megye (499 fotó + 5 panorámakép)
Nyugat-Magyarország (985 fotó + 10 panorámakép)
Magyarország (27 287 fotó + 163 panorámakép)
valamint:
(itt: Vas megye és Alpokalja)
Őrségi Nemzeti Park (83 fotó)
Ják
Kám (99 fotó)
Körmend (117 fotó)
Sárvár (79 fotó + 3 panorámakép)
Szentgotthárd (8 fotó)
Körmend (117 fotó)
Szombathely (23 fotó)
Szombathely (23 fotó)
Bükfürdő (65 fotó + 1 panorámakép)
Sopron (57 fotó)
Az összes panoráma fotó itt:
Kőszeg (1 fotó)
Vas megye (5 fotó)
Nyugat-Magyarország (10 fotó)
Magyarország (163 fotó)
Európa (165 fotó)
Az összes normál fotó itt:
Kőszeg (33 fotó)
Alpokalja (230 fotó / 6 galéria)
Vas megye (499 fotó / 13 galéria)
Nyugat-Magyarország (985 fotó / 27 galéria)
Magyarország (27 287 fotó / 462 galéria)
Európa (30 494 fotó / 523 galéria)
Rólunk - Jogi nyilatkozat - Átváltás a weboldal mobil változatára
Átváltás a weboldal normál változatára
Minden jog fenntartva - ©2010-2016
Neuronit Kft., Budapest, Magyarország