Keszthely

Keszthely nem csupán egy balatoni nyaralás, vízparti üdülés miatt vonzó. Legismertebb nevezetessége a Festetics kastély, de a a gondosan kiépített központ a sétálóutcákkal, parkokkal önmagukban is kedvelt úticélok a turisták körében. Keszthely a Balaton hagyományokban leggazdagabbnak tartott települése és ezt bárki, aki erre jár, maga is megtapasztalhatja.

A város fekvése igen kedvező: a Zalai-dombság, a Keszthelyi-hegység és a Balaton hármasa veszi körbe. Az Adriai-tenger és a Balaton közelségének köszönhetően Keszthely éghajlata szélsőségektől mentes, viszonylag kiegyensúlyozott, mind nyáron, mind télen.

A környéken az emberi élet első nyomai az újkőkorból származnak. Feltételezhető, hogy ennél korábban is lakott volt a terület, ám az akkori emberek vízparti telepeinek maradványait a Balaton magasabb jelenlegi vízszintje elrejti szemünk elől. A későbbi korokban egy észak-dél irányú kereskedelmi út szelte át a környéket, ennek tárgyi bizonyítéka például az itt talált rézkori, a Földközi-tenger vidékéről származó triton csigakürt is. A Római Birodalom virágzása idején továbbra is jelentős kereskedelmi és hadi utak kereszteződtek Keszthely környékén, ezek többek között Sopianae (Pécs) és Aquincum (Óbuda) városokba tartottak. A fontos csomópont körül települések jöttek létre.

A 14. században Keszthely a városiasodás útjára lépett, megindult a gazdasági fellendülés. Ferences rendi szerzeteseket telepítettek a városba, akik felépítették lenyűgöző gótikus templomukat a város főterén (a mai plébániatemplom). Az épület ma egyben a város legrégebbi műemléke is, továbbá ebben találhatók Magyarország legnagyobb méretű gótikus falfestményei.

A 18. század kezdetén Keszthely még több földesúr tulajdona volt, ám Festetics Kristóf fokozatosan felvásárolta tőlük, hamarosan ő lett a város kizárólagos tulajdonosa. Ezekben az időkben a Festetics család a város lakóit megfosztotta a még a török hódoltság alatt szerzett kiváltságoktól, sőt, mezővárosi jogaikat is korlátozták. A jogok nagy részét elvették, emellett a városlakók földjeit is elvették, így ezután nekik csupán a lakóépületeik maradtak meg.

A Festeticsek megjelenésének voltak azért pozitív hatásai is, többek között hogy Keszthely egy óriási uradalom központjává válhatott, így munkalehetőséget biztosított a helyi iparosoknak. A gazdag család városi kórházat és gimnáziumot alapított, valamint létrehozta az ország első mezőgazdasági főiskoláját, a Festetics György keresztneve után elnevezett Georgikont.

Festetics-kastély

Napjainkban a keszthelyi Magyarország negyedik legnagyobb kastélya. Helyszíne rengeteg művészeti programnak, korabeli ebédlőjében hetente koncerteket rendeznek, földszinti termeiben, szobáiban időszaki kiállítások tekinthetők meg. A kastélyt körülölelő francia-, majd később angolpark egykori 42 hektáros területe mára 7,2 hektárra apadt. A parkban nyárestéken szabadtéri színházi előadásokat is láthatunk.

Színház

A virágzó társasági élet hozományaként 1862-ben a régi szabadtéri színház helyére kőszínházat emeltek.

Fürdőváros

Az 1800-as évek vége felé Keszthely immár fürdőváros is lett, ekkor került birtokába a Balaton-part és elkészült a szigetfürdő, továbbá két híres, patinás szállodája: a Hullám és a Balaton.