Siófok

Siófok nagyforgalmú, sokarcú fürdőváros a Balaton déli partján. Aki üdülésre egy szolíd, csendes kisváros vagy falu helyett inkább egy éjszaka is életteli, nyüzsgő nagyvárost keres, a Balaton legnagyobb települése csak rá vár!

A város lélekszáma a nyári szezonban gyakorlatilag megsokszorozódik. Az üdülni, pihenni vágyók ezreit vonzza napfényes tóparti sétánya, parkjai, a tó itt sekély és nyáron kellemesen meleg vize, a város forgalmas kikötője és ezer virágzó arca. Siófok a nyár fővárosa!

Első ismert lakosai a rómaiak voltak, ezt az 1946-ban végzett régészeti feltárások igazolták, habár a környék már a bronzkorban is lakhelyet nyújtott az akkori népeknek. Valószínűleg egy őrhely állt a Sió-folyó torkolatánál, a régészek épület-, tűzhely- és edénymaradványokat találtak a római korból. Az időszámításunk szerinti 1. században Siófok területén haladt keresztül a Pécs (Sopianea) - Ságvár (Tricciana) - Győr (Arrabona) kereskedelmi útvonal.

A magyarok már i.sz. 900 környékén megjelentek itt és le is telepedtek. Siófok nevében a "fok" szó a régi magyaroknál vízfolyást jelentett, "fuk" formában már az 1055-re keltezett Tihanyi Apátság alapítólevelében is látható. A helységet ebben mint régi híddal rendelkező átjárót említik. A Fuk falunevet először az 1137-ös adóösszeírásban említik meg, míg a ma használatos Siófok elnevezés csupán 1790-tól jelenik meg az írásos emlékekben.

1552-ben a környéket megszállták a törökök, a Sió torkolatánál hadikikötőt építettek. A vidék 1688-ig állt uralmuk alatt. Később a török erőd helyére épült Vak Bottyán János vára, melynek utolsó említése 1864-ből származik.

1810-től Siófok komoly fejlődésen esett át, köszönhetően a rajta áthaladó Erdély-Adria gyorspostakocsi-járatnak, továbbá megkezdődtek a 15 éven át tartó vízszabályozási munkálatok is. Az 1846-os esztendőben megalakult a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság, alapító okiratát Kossuth Lajos írta, örökös elnöke Széchenyi István lett. Ugyanekkor bocsátották először vízre a híres Kisfaludy kerekesgőzöst is.

1861-ben elkészült a Nagykanizsa és Budapest közötti vasútvonal, ami áthaladt Siófok városán is. Ennek okán feltöltötték a vasútállomásig húzódó vizenyős területet, fazsilipek segítségével szabályozták a Sió és a Balaton vízszintjét. 1864-ben elindulhatott a hajóforgalom Siófok és Füred között, valamivel később pedig a elkészült a Magyar Tenger nevű fürdőház is.

Gyorsan megindult a villanegyedek, szállodák, strandok kiépítése. Talán a táj megejtő szépsége okán az első villatulajdonosok főként festőművészek voltak. Siófok csak 1968-ban lett várossá nyilvánítva.

Víztorony

A 45 méter magas torony 1912-ben épült, ipartörténeti műemlék és mára Siófok jelképe. Erkélyeiről nagyszerű kilátás tárul a városra.

Evangélikus templom

Az Oulu parkban található templom 1993-ban készült el, Makovecz Imre alkotása. Az épület főbejáratát két stilizált angyalszárny fogja közre, belső tere hajó formát idéz. Oulu Siófok finn testvérvárosa, 1978 óta.

Jókai park és környéke

A park környezetében felfedezhető patinás régi nyaralók és villaépületek mind jelzik, ez itt a város legkorábban beépült negyede. Bőven megfordultak errefelé híres emberek és az ilyen eseményekről emléktáblák tanúskodnak mindenfelé. A Siófok Művészeti Iskolának erkélye alatt tábla jelzi, hogy itt töltötte utolsó nyarát Jókai Mór, a magyar romantikus próza legnagyobb alakja. A Mártírok útján álló Krúdy-panzió épületében többször nyaralt a prózastílus másik nagy művésze, Krúdy Gyula, melyet a tornácon emléktábla tanúsít.

Maga a Jókai Park Siófok egyik legszebb zöldterülete, többek között japánkert és színes virágágyások, valamint fenséges és óriási platánfák ékesítik. Kútjai a kirándulók szomját oltják és zivatar idején fából faragott zenepavilonok alatt találhatnak menedéket. A park északi részén játszótér is várja a kisebbeket.