Országház környéke - Budapest, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Szélesség 47°30'25", Hosszúság 19°2'44" (N47 30.42 - E19 2.73) Térkép

A lenyűgöző Országház (Parlament) és a Duna a lemenő nap fényében

2000-ben az Országház központi kupolacsarnoka lett a magyar Szent Korona és a koronázási palást kivételével az összes további koronázási jelvény, tehát a jogar, az országalma (globus cruciger) és a koronázási kard őrző- és kiállítóhelye, vezetéssel látogatható. Az ereklyék korábban a Magyar Nemzeti Múzeum épületében voltak megtekinthetőek.

Országház (Parlament)

Az Országház számokban: 268 méter hosszú, 123 méter széles és 96 méter magas; beépített alapterülete 17 745 négyzetméter, ahol több, mint 200 irodahelyiség, 27 kapu, 29 lépcsőház, 10 belső udvar, 13 lift található; építéséhez körülbelül 40 millió téglát és félmillió díszkövet használtak; díszítését körülbelül 40 kilogram 22-23 karátos aranybevonat és kívül 90, a beltérben pedig 152 pompás szobor teszi teljessé.

Országház (Parlament)

A Magyar Parlament épülete (Országház) az 1997-ben elkészült román parlament után Európa második legnagyobbja. Világviszonylatban mindkettőt csupán a kínai parlamentépület előzi meg, legalábbis ami a méretet illeti.

Az Országház (Parlament) látványa Budáról

A budapesti Országház (Parlament) épületét 1885-1894 között építették magyar tervezők Steindl Imre építész vezetésével, mérnökök, mesterek és munkások, kizárólag magyarországi anyagok felhasználásával. Ez alól kivétel a Svédországból hozott, főlépcső mellett található nyolc darab, egyenként hat méter magas különleges márványmonolit oszlop. A 2 évig tartó alapozás és egyéb földmunkák után következő nyolc év alatt mintegy 35 ezer köbméter követ faragtak be a palota homlokzataiba, ami ilyen rövid idő alatt rengeteg munkát jelent. Emiatt viszonylag puhább, de ezért jól megmunkálható kőanyagot kellett használni, ennek hátrányai viszont pár évtized múlva már jelentkeztek is. Az 1920-as évek környékén időszerű volt határozni a külső felújításról.

A világháborúk, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc is komoly károkat okoztak a budapesti Országház épületében. Csak a II. világháború alatt legalább 250 akna- és 300 bombatalálat érte! A sok-sok szakember munkájának köszönhetően azonban az épületen mindennek mára nyoma se látszik, kívül-belül eredeti pompájában tündököl.

Az Országház 2009-re teljesen megtisztított és felújított Duna felőli homlokzata a Batthyány térről nézve

A budapesti Országház építésekor eredetileg felhasznált csaknem 100 féle különböző homokkő faragásra ugyan nagyszerűen alkalmas volt, viszont hamarosan mállani kezdett. Emiatt döntöttek úgy az 1948-ban megkezdett rekonstrukció szakemberei, hogy új anyagot, az igen tartós és tetszetős fehér süttői édesvízi mészkövet fogják használni, és a palota teljes homlokzatát kicserélik erre.

Süttő Észak-Magyarországon, Esztergom és Komárom között félúton található község, bányái már 2000 évvel ezelőtt az ókori Római Birodalom idején is léteztek. A dekoratív fehér süttői mészkő édesvízű langyos forrásokban és tavakban keletkezett, kb. 1,8 millió éve a pleisztocén korban. Tartós, kemény, fagyálló és viszonylag könnyen megmunkálható, valószínűleg ezért használták már évszázadokkal ezelőtt a középkorban is reneszánsz paloták építésére (pl. Mátyás király idején). A köznyelvben néha használt úgynevezett "süttői márvány" nem valódi márvány, hanem halvány vöröses vagy bézs színű mészkő.

Érdemes tudni, hogy a mai Magyarország területén nincsenek valódi márvány kőzetek, így a siklósi és piszkei márvány szintén "csupán" tömör mészkő. Igaz, a márvány is egyfajta mészkő, de a definíció szerint nagyobb kristályokat és legalább 50 százalék karbonát ásványt (kalcitot vagy dolomitot) kell tartalmazzon, mivel ez okozza a csiszolt márvány fényességét.

Országház (Parlament) és a Duna a Batthyány tér felől

Rengeteg év után 2009-ben jött el végre az a pillanat, hogy az Országház nyugati homlokzata megtisztítva és felújítva, állványzatok nélkül büszkén pompázhat a Duna felett. Ez azért nagy szó, mivel az elmúlt évtizedek alatt a Parlament épületét szinte mindig legalább részben állványok takarták, és a falakon is nagyon látszott az idő vasfoga.

A homlokzatok felújításának szükségessége már 1920-ban eljött, és erről akkor országgyűlési határozatot is hoztak. Az Országház helyreállítása igazából 1948-ban kezdődött el és napjainkig tartott. Ennek során a már szürkés-feketés piszkos falakat egységes fehér süttői mészkővel burkolta a kivitelező Reneszánsz Kőfaragó Zrt. és jogelődje, az Állami Kőfaragó Vállalat.

Később további munkák miatt még az északi és a keleti homlokzatokat is újból beállványozták. A teljes felújítás 2013 végére befejeződött, az Országház kőburkolatának 75 százalékát kicserélték, és gyakorlatilag újjáépítették a palota külső burkolatát. A kivitelező a kupola melletti kisebb tornyokat szó szerint lebontotta és újra felépítette az újonnan faragott mészkő elemekből. Ugyan önmagában ez a munka tornyonként 2,5 évig tartott, de állítólag ezután akár 400 évig sem kell a homlokzatot felújítani (és reméljük háború sem teszi már tönkre).

2013-ban az egész Kossuth teret utolérte a nagyszabású átalakítás, emiatt nagy részét le is zárták. Ezek a munkák 2014 közepe táján fejeződtek be.

Az 1952-ben készült Kossuth-szobor (pontosabban szoborcsoport) és az Igazságügyi palota

Az eredeti Kossuth-szobrot még 1927-ben avatta fel Horthy Miklós kormányzó, a tér is ekkor kapta mai nevét. Ez az emlékmű 1952-ig állt a téren, majd ekkor más elrendezésben átkerült Dombóvárra egy parkba, helyére pedig egy másik Kossuth-szoborcsoportot tettek. Habár a régebbi emlékművet napjainkban és régen is sok kritika érte mélabús hangulata miatt, végül valami okból mégis ennek a szobornak az újrafaragott másolatát állították fel a téren a 2013-2014-es rekonstrukciók keretében. Egyúttal a képen látható 1952-es alkotást eltávolították, ezt később az esztergomi Prímás-sziget végében tervezik majd felállítani.

Meglepő egyébként, de a jelenlegi Kossuth tér helyén a 19. század első felében még csupán egy hulladéklerakó (szeméttelep) volt, a terület feltöltését csak a 19. század közepén kezdték el, a közterület ekkori neve, a Tömő tér pont erre utalt.

Az Igazságügyi palota, benne a Magyar Néprajzi Múzeum

A Magyar Néprajzi Múzeum jelenlegi épülete Hauszmann Alajos tervei alapján készült 1893-1896-ban, eklektikus stílusban. Egykor Magyar Királyi Kúria (legfelsőbb bíróság), majd Igazságügyi Palota volt egészen 1949-ig. A múzeum 1973-ban költözött a falai közé. Az impozáns előcsarnokában található mennyezeti freskó Lotz Károly „Justitia diadala” című alkotása, a művész 1895-ben festette.

II. Rákóczi Ferenc lovas szobra

A Rákóczi-szobor Pásztor János szobrász és Györgyi Dénes építész munkája, 1937-ben avatták fel. II. Rákóczi Ferenc lovasszobra a magyar fejedelem halálának 200. évfordulójára készült, ami azonban nem 1937-ben, hanem valójában 1935-ben volt, amint az a talapzat feliratán is olvasható.

Varga Tamás szobrász Nagy Imre emlékműve

Az 1956-os forradalom után 1958-ban kivégzett Nagy Imre magyar miniszterelnök első magyarországi egészalakos szobra a budapesti Kossuth téren található, Varga Tamás alkotása és 1996-ban készült. Az emlékmű egy íves hídból és a rajta álló, életnagyságú bronz férfialakból áll, aki épp az Országház felé tekint. A Nagy Imre-szobor éppen az 1919-es kommunista Tanácsköztársaság (és az úgynevezett Vörösterror) áldozatainak emlékműve helyén áll, melyet 1945-ben romboltak le.

Az Országház (Parlament) főkapuja

Az Országház Kossuth téri főbejáratánál, a díszlépcső két oldalán őrt álló bronz oroszlánok talán meglepő módon, de két művész munkái. Ennek persze nagyon egyszerű oka van. A bal oldalt álló oroszlán eredeti, ezt Markup Béla szobrász alkotta 1902-ben. Az eredeti jobb oldali szobor, ugyanezen szobrász munkája azonban a második világháborúban megsérült, újat kellett készíteni. Somogyi Béla szobrászművészt érte a megtisztelő feladat, és 1948-ban ő készítette el az új jobb oldali oroszlánszobrot. A művész valószínűleg Markup Béla korábbi kisplasztikáiból indult ki. Anyagául állítólag az addig a Parlament déli oldalán a téren álló bronz Andrássy Gyula-lovasszobor szolgált, melyet az ideiglenesen felállítandó Kossuth híd miatt kellett elbontani (viszont tervbe vették az Andrássy-szobor újraalkotását).