Elfelejtette a jelszavát? Ebben az esetben kérem töltse ki az alábbi mezőket, majd nyomja meg a gombot.
Egykoron
Egykoron
királyok székhelye volt
királyok székhelye volt
A Magyarország történelmét nagyban meghatározó Székesfehérvár és Buda (azaz a mai Budapest) mellett a Dunakanyar nyugati kapujában fekvő Esztergom szerepe is mindig meghatározó volt. A dombon álló vár hajdan élt Árpád-házi királyok székhelye volt, Esztergom pedig napjainkban is a római katolikus egyház magyarországi központja.
A 10. században Géza fejedelem választotta székhelyéül a várhegyet, többek között mert a terület szerepe igen fontos volt, piacát még a Regensburg és Prága felé tartó arab kereskedők is számontartották. Esztergom városában született Vajk, akit később I. (Szent) István király néven ismert meg a világ, innen indult Koppány vezér ellen is. Istvánt, mint az első magyar királyt e heylen koronázták meg, 1001-ben, Újév napján. Esztergom Géza fejedelem halála után vált valódi fővárossá. István király az egykor itt állt vár romjain épült palotában élte fiatal éveit. E palota díszes bejárata, a festett oszlopok, egy rózsaablak és a házikápolna fennmaradt a mai napig.
Esztergom sem kerülhette el a tatárok áradatát, a keletről jött hadak 1242 telén nagyrészt elpusztították a települést. Háromszáz év elmúltával, 1543-ban a török Szulejmán szultán serege tette kezét a városra, Esztergom visszafoglalásakor pedig a középkori épületek legtöbbje megsemmisült.
Esztergom neve a magyar művelődés számos alakjához kötődik. Példaként említhető Vitéz János érsek, aki Mátyás király humanista kancellárja volt, vagy a vár falainál halálos sebet szerző Balassi Bálint költő, valamint Babits Mihály, a nagy nevű író is a városban élt élete alkonyán. Esztergom gazdag muzeális értékeivel és kulturális intézményeivel fontos szellemi központ.
Az érseki székesegyház, a palota és a kanonokok épülete a 11. században épült a Várhegyen, az ifjú István királyt nevelő Szent Adalbert tiszteletére. Magából a középkori székesegyházból napjainkra csupán a Bakócz-kápolna maradt fenn. Ez be lett építve a mai, 19. század folyamán épült bazilika déli oldalába. A Bakócz-kápolna anyagát képező magyar vörös márvány a bíborosi méltóságot kívánta hangsúlyozni.
A klasszicista stílusban épült esztergomi Bazilika Magyarország legnagyobb temploma, 100 méter magas, 118 méter hosszú és 49 méter széles. A világ legnagyobb egy vászonra festett képe, Grigoletti „Mária mennybe menetele” című festménye a Bazilika szentélyében található.
A legértékesebb műtárgyak az esztergomi Bazilika emeletén lévő világhírű Főszékesegyházi Kincstárban tekinthetők meg: koronázási ezüstkereszt, Suky Benedek kelyhe, Mátyás király kálváriája vagy például a Báthory-féle miseruha.
Ez Magyarország legrégebbi kőből épített erődítménye. A mai Várhegyen építkezésbe kezdő Géza fejedelem 972-ben tette székhelyévé a nyugattal való egyik legfontosabb vízi összeköttetést biztosító Esztergom települését. Szent István király bővítette a várat, 1001-ben e helyen készült az esztergomi érsekség alapító levele, valamint a magyar királyság első pénzérméit is itt verték.
A 13. században a tatár seregek a várost elpusztították, de várát nem tudták bevenni. IV. Béla király a lakosságot felköltöztette a várba, de a nép nem kívánt papokkal és temetővel együtt lakni, ezért 1256-ban visszatelepültek a város eredeti helyére a Duna partján. Esztergom várának fénykora 1396-ban jött el, mikor reneszánsz palotává alakíttatta a kultúrát pártfogoló, művelt Vitéz János érsek, Mátyás király nevelője.
Az 1526-os mohácsi vész a törökök döntő csapását jelentette magyar végvárrendszerre, Szulejmán szultán csapatai Esztergomot is elérték. 1594 tavaszán a király serege a vár visszaszerzésére elhamarkodott támadást indított, melyet a törökök visszavertek, a többszáz katona mellett ekkor vesztette életét a magyar irodalom nagy költője, Balassi Bálint is.
Legendák regélik, hogy az utolsó itteni pasa, Esztergom török vezetője a veszély közeledtét érezve kincseit elrejtette egy kőszamár belsejébe. Ezután a nép körében elterjesztették, hogy a szamár a törökök szent állata. Mikor a várat végül feladni kényszerült, a pasának egyetlen kérése az volt, hogy a szamárszobrot magával vihesse. Később, mikor már a Dunán nyugodtan hajóztak lefelé, a kőszamarat kalapáccsal egyszerűen szétverték és így hozzájutotottak a kifolyó temérdek aranypénzhez.
A vár jelenleg múzeumként funkcionál, egyebek közt az ország legrégibb lakószobáját őrzi, melyben Mátyás király özvegye, Beatrix lakott 1490-től. Megtekinthető még Vitéz János dolgozószobája és a kora gótikus stílusban épült várkápolna is.
A Mária Valéria-hidat hidat sokáig szándékosan lerombolva tartották, majd 2001-ben újraépítették és jelenleg közvetlen szárazföldi összeköttetést jelent Szlovákiával és biztosítja az átjárást többek között az ott élő magyarokhoz. Az 1920-as Trianoni döntés után Magyarországtól elcsatolták a Felvidéket is. Az így elszakított családtagok sokáig csak úgy tudtak kapcsolatot tartani, ha a Duna partján a víz fölé hajolva, kihasználva annak hangvezető képességét egyszerűen átkiabáltak a túlpartra.
Kisebb város, kisváros
Európa (Kontinens) > Magyarország (Ország) > Budapest és környéke (Közép-Magyarország) (Turisztikai régió) > Komárom-Esztergom megye (Megye vagy provincia) > Dunakanyar (Földrajzi tájegység / régió)
GPS koordináták: Szélesség 47°47'35", Hosszúság 18°44'30" (N47 47.58 - E18 44.5)
Úticélok, helyszínek az útikönyvben:
Esztergom (110 fotó + 1 panorámakép)
Dunakanyar (1 769 fotó + 6 panorámakép)
Komárom-Esztergom megye (703 fotó + 10 panorámakép)
Budapest és környéke (Közép-Magyarország) (15 989 fotó + 52 panorámakép)
Magyarország (27 287 fotó + 163 panorámakép)
valamint:
(itt: Komárom-Esztergom megye és Dunakanyar)
Komárom (82 fotó)
Tata (120 fotó + 8 panorámakép)
Dunakeszi (259 fotó)
Göd (23 fotó)
Nagymaros (31 fotó)
Szentendre (597 fotó + 1 panorámakép)
Vác (232 fotó + 2 panorámakép)
Visegrád (220 fotó + 1 panorámakép)
Tatabánya (275 fotó)
Dobogókő (116 fotó + 1 panorámakép)
Visegrádi-hegység (116 fotó + 1 panorámakép)
Nógrád (181 fotó)
Az összes panoráma fotó itt:
Esztergom (1 fotó)
Dunakanyar (6 fotó)
Komárom-Esztergom megye (10 fotó)
Budapest és környéke (Közép-Magyarország) (52 fotó)
Magyarország (163 fotó)
Európa (165 fotó)
Az összes normál fotó itt:
Esztergom (110 fotó / 2 galéria)
Dunakanyar (1 769 fotó / 31 galéria)
Komárom-Esztergom megye (703 fotó / 13 galéria)
Budapest és környéke (Közép-Magyarország) (15 989 fotó / 234 galéria)
Magyarország (27 287 fotó / 462 galéria)
Európa (30 494 fotó / 523 galéria)
Ossza meg barátaival, ismerőseivel!
Minden jog fenntartva
- ©2010-2022
Neuronit Creative Studio - Mogyoród / Budapest / Magyarország