Elfelejtette a jelszavát? Ebben az esetben kérem töltse ki az alábbi mezőket, majd nyomja meg a gombot.
Csodás ékszerdoboz
Csodás ékszerdoboz
a Duna partján
a Duna partján
Közel Budapesthez, a fővárostól északra a Duna partján fekvő kisvárost sokan egy ékszerdobozhoz hasonlítják. Viszonylag kicsi területén a sokféleség uralkodik, a látványosságok csak úgy sorakoznak, a belvárosban szinte minden épület előtt meg lehetne állni rácsodálkozva. Magyarországon különlegesnek számít az utcák délies hangulata, mely köszönhető az évszázadokkal ezelőtt a mediterrán térségből ide vándorolt népeknek. Az Adria kisvárosainak képe sejlik fel előttünk Szentendre szűk sikátorai, macskaköves utcái és öreg templomai közt bolyongva.
A város mai nevét Szent András apostol után kapta, de korábban a magyarok még Farkasvár néven ismerték, a római időkben pedig Ulcisia Castra volt a neve és a birodalom keleti védvonalának, a limes-nek volt egyik kiemelt állomása. Az e helyen állt erődítmény igen nagy kiterjedésű volt, képes volt befogadni több, mint 1000 katonát. Falai közt megfordult jónéhány római császár, többek közt Septimus Severus, Caracalla és Valentinianus. A várat polgári település, azaz vicus militaris vette körül. Itt a katonák családjai mellett iparosok, kereskedők éltek, termékeikkel ellátták a római katonaságot.
Szentendre területén a civilizáció feltételeit tehát először először a rómaiak alakították. Kövezett utakat, vízvezetékeket és kőépületeket emeltek; ezek egy része még a mai város szerkezetét is meghatározza. A római idők emlékét őrzi egyebek közt a Római sánc utca, a Pannónia utca, az Őrtorony utca és még néhány másik utcanév is.
A keletről érkező, időszámításunk szerinti 5. században megerősödő népvándorlásnak a rómaiak védvonala már nem tud ellenállni, feladják az erődöt. A longobárdok uralma alatt Szentendre továbbra is jelentős település, valamivel később, az avarok idején pedig törzsi központ lesz.
A térségben a magyarok a 9. században jelentek meg, ekkor ezt a stratégiailag fontos területet Kurszán fejedelem vezetésével birtokukba vették. A középkorban a Templom-domb köré építették ki a települést, középpontja és névadója a Szent András tiszteletére felszentelt templom volt. Szentendre jelentősége ismét növekedett a 14. századtól kezdve, köszönhetően annak, hogy a Budát és Visegrádot, a két akkori uralkodói központot összekötő úton helyezkedett el.
A 14. századtól kezdve az egyre szaporodó török támadások elől délszláv nemzetiségűek menekültek Magyarországra. A magyar királyok védelmet és kiváltságokat kínáltak nekik. Igen sokan, nagyjából hatezren érkeztek Szentendre városába is, mindenki a származási helyétől függően a település adott területén alakította ki saját népének településrészét és templomait. Ezáltal ma is jól elkülöníthető a szerb, dalmát, görög és a többi városnegyed.
A letelepedő délszláv emberek eleinte reménykedtek abban, hogy szülőföldjüket csupán átmenetileg kell elhagyniuk és idővel visszatérhetnek oda. Ebből kifolyólag Szentendrén kezdetben csak ideiglenes fatemplomokat emeltek. Miután viszont kiderült, a helyzet nem engedi, hogy hazatérjenek, elkezdték építeni kőtemplomaikat, már a 18. századtól kezdve.
Szentendrét okkal szokták a művészetek városának is nevezni, hiszen mostanság is több száz művész él és alkot a városban. Igen sok múzeum és kiállítás várja a turistákat. Érdemes kiemelni többek közt Kovács Margitnak, napjaink neves keramikus művészének, vagy Barcsay Jenő grafikus és festőművésznek tárlatait. A vendégek körében nagy népszerűségnek örvend a Marcipán Múzeum, valamint a Dobos Lajos Kávéház és Múzeum is, különlegességekkel telve várják a látogatókat.
A főtéren áll 1763 óta a Kereskedő Társaság e pravoszláv emléke, a várost elkerülő pestisjárványnak állít emléket. A kereszt bádoglemezből készült, festett ikonokkal díszítve, a néphagyomány szerint alatta egy, a pestisjárványban elhunyt ember van fejjel lefele eltemetve.
Az itt védelmet kapott különféle balkáni népek külön-külön építettek maguknak templomokat, összesen nyolcat. Közülük hét a mai napig áll, négynek pedig még a neve is jelzi, építői honnan származnak.
Kisebb város, kisváros
Európa (Kontinens) > Magyarország (Ország) > Budapest és környéke (Közép-Magyarország) (Turisztikai régió) > Pest megye (Megye vagy provincia) > Dunakanyar (Földrajzi tájegység / régió)
GPS koordináták: Szélesség 47°40'24", Hosszúság 19°4'21" (N47 40.4 - E19 4.35)
Úticélok, helyszínek az útikönyvben:
Szentendre (597 fotó + 1 panorámakép)
Dunakanyar (1 769 fotó + 6 panorámakép)
Pest megye (15 122 fotó + 50 panorámakép)
Budapest és környéke (Közép-Magyarország) (15 989 fotó + 52 panorámakép)
Magyarország (27 287 fotó + 163 panorámakép)
valamint:
(itt: Pest megye és Dunakanyar)
Pilis hegység (335 fotó)
Budai-hegység (8 632 fotó + 21 panorámakép)
Gödöllői-dombság (4 203 fotó + 21 panorámakép)
Visegrádi-hegység (116 fotó + 1 panorámakép)
Cegléd (125 fotó + 2 panorámakép)
Ráckeve (92 fotó)
Dunakeszi (259 fotó)
Göd (23 fotó)
Nagykőrös (250 fotó + 2 panorámakép)
Nagymaros (31 fotó)
Pilisvörösvár (88 fotó)
Vác (232 fotó + 2 panorámakép)
Visegrád (220 fotó + 1 panorámakép)
Esztergom (110 fotó + 1 panorámakép)
Dunakeszi (259 fotó)
Göd (23 fotó)
Nagymaros (31 fotó)
Vác (232 fotó + 2 panorámakép)
Visegrád (220 fotó + 1 panorámakép)
Csővár (105 fotó)
Kóspallag (53 fotó)
Márianosztra (37 fotó)
Nagybörzsöny (4 fotó)
Pilisszentkereszt (122 fotó)
Nógrád (181 fotó)
Zsámbék
Az összes panoráma fotó itt:
Szentendre (1 fotó)
Dunakanyar (6 fotó)
Pest megye (50 fotó)
Budapest és környéke (Közép-Magyarország) (52 fotó)
Magyarország (163 fotó)
Európa (165 fotó)
Az összes normál fotó itt:
Szentendre (597 fotó / 11 galéria)
Dunakanyar (1 769 fotó / 31 galéria)
Pest megye (15 122 fotó / 221 galéria)
Budapest és környéke (Közép-Magyarország) (15 989 fotó / 234 galéria)
Magyarország (27 287 fotó / 462 galéria)
Európa (30 494 fotó / 523 galéria)
Ossza meg barátaival, ismerőseivel!
Minden jog fenntartva
- ©2010-2022
Neuronit Creative Studio - Mogyoród / Budapest / Magyarország