Elfelejtette a jelszavát? Ebben az esetben kérem töltse ki az alábbi mezőket, majd nyomja meg a gombot.
Tornyok városa
Tornyok városa
A végtelen kunsági puszták közepén terül el Kecskemét, ez az élénk, szépséggel és nevezetességekkel megtöltött nagyváros, mely a Duna-Tisza-köze meghatározó színfoltja. A belváros épületei egy nem túl régi stílusirányzat, a szecesszió hangulatát idézik. A városban erre gyönyörű példák találhatóak a múzeumok, sőt, a középületek közt is.
A török hódoltság ideje alatt a környékbeli emberek a térségben dúló harcok és a zsarnokoskodó szpáhi földesurak elől a palánkfalakkal megerősített városba menekültek. Emellett az is védelmet jelentett Kecskemétnek, hogy jogi helyzete is kivételezett volt: közvetlenül adózhatott a budai pasának.
A Bécs-Buda-Belgrád útvonalon lévő szerencsés elhelyezkedésének köszönhetően Kecskemét egykor kimondottan kereskedőváros volt, egyben vámszedő- és vásározóhely. Az itt épült nagyszámú templom akkoriban egyben a társasági élet központjaként is szolgált. Ezeket látva manapság is egyértelmű, miért hívják Kecskemétet a tornyok városának.
Kecskemét mezőváros is, így a többi ilyen településhez hasonlóan ennek szerkezetére is az övezetes felépítés jellemző. A külső területeket a tanyavilág birtokolja, Bentebb gyümölcsöskerteket találunk kisebb-nagyobb házakkal, az egykori sáncárkokon belüli területen már kövezett kisvárosi utcák vannak, legbelül pedig a központi rész terekkel és nagyvárosi házakkal.
Kecskemét szülötte Kodály Zoltán és Katona József is, a magyar nemzeti kultúra kiemelkedő alakjai. Kodály Zoltán a mai vasútállomás épületében született. Az világszerte ismert nagy magyar zeneszerző zenepedagógiai módszereit jelenleg is alkalmazzák a nagyvilágban (Kodály-módszer). Katona József író és a magyar dráma megteremtője, a magyar irodalomtörténet nagy klasszikusának, a Bánk Bánnak megalkotója.
A belváros hangulatát szemrevaló szecessziós épületek határozzák meg. Ilyen a Lechner Ödön építész tervezte Városháza, a közismert Cifrapalota (vagy Cifra Palota), valamint a Református Főgimnázium és Jogakadémia épülettömbje. Ezek az alkotások a szecesszió egy jellegzetesen magyaros, népi motívumokkal tarkított irányzatának jegyeit viselik magukon.
Az egyik legnagyobb magyar költő, Petőfi Sándor három hónapig Kecskeméten játszott vándorszínészként. Ám már korábban is járt itt, 1828-31 között itt tanult az evangélikus elemi iskolában és ő volt, aki "hírös városnak" néven illette Kecskemétet.
Nagyváros, nagyobb város
Európa (Kontinens) > Magyarország (Ország) > Dél-Alföld (Turisztikai régió) > Bács-Kiskun megye (Megye vagy provincia)
GPS koordináták: Szélesség 46°54'22", Hosszúság 19°41'23" (N46 54.37 - E19 41.38)
Úticélok, helyszínek az útikönyvben:
Kecskemét (79 fotó + 4 panorámakép)
Bács-Kiskun megye (214 fotó + 4 panorámakép)
Dél-Alföld (817 fotó + 14 panorámakép)
Magyarország (27 287 fotó + 163 panorámakép)
valamint:
(itt: Bács-Kiskun megye)
Kiskunfélegyháza (135 fotó)
Az összes panoráma fotó itt:
Kecskemét (4 fotó)
Dél-Alföld (14 fotó)
Magyarország (163 fotó)
Európa (165 fotó)
Az összes normál fotó itt:
Kecskemét (79 fotó)
Bács-Kiskun megye (214 fotó / 3 galéria)
Dél-Alföld (817 fotó / 13 galéria)
Magyarország (27 287 fotó / 462 galéria)
Európa (30 494 fotó / 523 galéria)
Ossza meg barátaival, ismerőseivel!
Minden jog fenntartva
- ©2010-2022
Neuronit Creative Studio - Mogyoród / Budapest / Magyarország