Debrecen

Magyarország egyházi és világi történetéből Debrecen jelentős szeletet hasított magának. A várost gyakran szokták „kálvinista Rómának” nevezni, az itt lakók életében meghatározó szerepű református vallásra utalva. Debrecen két alkalommal is Magyarország ideiglenes fővárosa volt, hosszú időkig pedig a magyarországi oktatás központja is. A helyi programok, fesztiválok, műemlékek kavalkádja és az élményfürdő is mind arra buzdít, hogy érdemes felkeresni Debrecen városát, akár többször is.

A város több falu egyesülésítéséből jött létre a 13. század folyamán. A tatárjárást követő évtizedekben fejlődése lendületet vett, egyebek közt köszönhetően annak, hogy Debrecen földesura Károly Róbert királyunknak hű bizalmasa volt.

A területen nem volt sem forrás, sem folyó, építőanyag vagy tüzelő sem és még egy domb sem, amire várat lehetne építeni. A korai település az árterek közötti, valamelyest magasabban fekvő és szárazabb területen tudott megkapaszkodni. A hely kereskedelmi szempontból viszont nagyon kedvező fekvésű volt. Rajta vezetett át az Erdélyt az Alfölddel és a Felvidékkel összekötő kereskedelmi útvonal, ez pedig állandó bevételi lehetőséget jelentett Debrecen számára.

A környék több értelemben véve is hármas határ volt: egyrészről földrajzilag, mivel itt találkozott a Nyírség, a Hajdúság és a Hortobágy, másrészről a török hódoltság idején az Erdélyi Fejedelemség, a Habsburg és a Török Birodalom határai is e helyen csoportosultak.

Debrecen sosem rendelkezett várral és városfala sem volt, ezért a jó diplomáciai érzék, a hatalmi érdekek közötti ügyes lavírozás maradt egyetlen védelme. Így lehetett szövetségese a törököknek, a Habsburgoknak, illetve a Habsurgok ellen harcoló fejedelemnek, Rákóczi Ferencnek is. Köszönhetően a város vezetői által alkalmazott hasznos politikának, Debrecen mindvégig meg tudta őrizni függetlenségét, miáltal évszázadokon át a belső fejlődését is sikerült fenntartania.

Talán a fentiekből eredően a gazdag polgárság nyitottsága tette lehetővé a reformáció gyors térhódítását és végeredményben Debrecen szinte teljes lakossága református vallású lett. Kialakult itt egy a korban egyedülállóan fejlettnek számító iskolahálózat, valamint a közismert cívis mentalitás is, melyben a helyi emberek pragmatikusan puritán életfelfogása egyesült a református vallás morális értékrendjével.

Az osztrákok ellen folyó szabadságharc idején, 1849-ben a forradalmi kormány Pest-Budáról Debrecen városába menekült, itt mondta ki Kossuth Lajos, az ország akkori kormányzója a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. Végül azonban a város közvetlen tanúja lehetett a szabadságharc bukásának is. A Habsburgok csak orosz segítséggel voltak képesek leverni a magyarokat, a döntő ütközet pedig éppen Debrecen határában zajlott le.

Debreceni Református Kollégium

Az oktatási intézmény révén Debrecen már évszázadok óta iskolaváros. Egykoriban a történelmi Magyarország negyven megyéjéből özönlöttek ide a diákok, köztük több későbbi nagy magyar költő és tudós. A Református Kollégium jelentősége kihatott az egész magyar oktatásügyre. Az egyetem napjainkban is működik, évről-évre ifjak serege tölti meg.

Debreceni Református Nagytemplom

A Református Nagytemplom a hazai református közösség legjelentősebb temploma, valamint a város legjelentősebb műemléke is egyben.A középkori Szent András templomot alakították át 1802-ben, miután az egy tűzvészben leégett, a Református Kollégium egyik egykori diákjának tervei alapján. Tiszteletet parancsoló tömbje 61 méter magas tornyaival uralja a városközpontot.

Aranybika Szálló

A patinás Aranybika Szálló szintén a város központjában található, neve és Debrecen városa mára már egészen összefonódott az emberek fejében. Kihagyhatatlan nevezetessége a városnak.