Sárospatak

Sárospatak a Zempléni térség szellemi központja, sokszínű kulturális életével és rendezvényeivel, gazdag történelmi és egyházi emlékeivel. Éppen ezért napjainkban is kiérdemli a „Bodrog-parti Athén” jelzőt. Hírneves események színhelyét adó vára és a jelenleg is működő, csaknem fél évezredet megélt Református Kollégium Észak-Kelet Magyarország gyöngyszemei közé tartoznak és egyértelműen rászolgáltak a látogatósereg érdeklődésére.

A városról már Anonymus is hagyott ránk feljegyzéseket, ebben az áll, hogy e helyen földvárat emelt Ketel vitéz, kinek a földet még maga Árpád vezér adományozta. Az Árpád-házi királyok kedvelt tartózkodási helye volt Sárospatak, mely a királyi erdőbirtok központjaként szolgált.

Sárospataki vár (Pataki vár, Rákóczi-vár)

A település 1201-ben Imre királytól megkapta a városi kiváltságokat és a középkorban kiemelt állomása lett a Lengyelország felé tartó kereskedelmi útvonalaknak. Magát a várat I. Imre emeltette a Bodrog-folyó partján, egy stratégiailag jó helyen álló szegletben. II. Imre király lányaként Szent Erzsébet is Sárospatakon született; ő Szent Margit mellett a magyarok másik legismertebb és legkedveltebb női szentje.

A sárospataki vár jónéhány híres nemesi család birtokában is volt, így többek között a Dobó család tulajdona is volt egykoron. E család leghíresebb tagja az egri vár hős kapitánya, Dobó István, kinek lányát, Krisztinát a 16. századi magyar irodalom nagy alakja, Balassi Bálint vette el. Esküvőjüket is természetesen itt, Sárospatak városában tartották.

A Rákóczi család idejében a vár és Sárospatak városa fénykorát élte. Az egykori pompa nyomaira még napjainkban is rálelhetünk a gótikus és reneszánsz stílusjegyeket magán hordozó várban, mely 1616-ban Lórántffy Zsuzsanna hozományaként került a Rákócziak kezébe. Ebben az időben épült a várudvar legszebb dísze, a Lorántffy-loggia is.

A várban lévő kiállítás keretében tekinthetik meg a látogatók a híres Sub Rosa erkélyszobát. Ez a helyiség a mennyezetére festett rózsákról és az alatta folyó tanácskozásokról híres, melyben II. Rákóczi ferenc vezetésével a Wesselényi-féle összeesküvést és függetlenségi mozgalmat szervezték és készítették elő az osztrákokkal szemben. A vár korabeli barokk faliképeiből mára csupán a mennyezetfestmény, ami megmaradt.

A Rákóczi-szabadságharc idején a város egyszer a kurucok, máskor a labancok kezébe került. Sárospatak történelmében mély nyomokat hagytak ezek a csaták. Az utolsó kuruc országgyűlés is itt ült össze 1708-ban.

Sárospataki Református Kollégium

A korabeli Magyarország egyik legfontosabb oktatási intézményét, a sárospataki Református Kollégiumot 1531-ben alapították. Falai közt tanított a haladó szellemű cseh pedagógus, Johannes Amos Comenius is, 1650-től négy éven át. A kollégiumban kiállítás állít neki emléket.

Az évszázadokon keresztül magas színvonalú oktatást és erkölcsi értékrend példát mutató kollégiumot a kommunizmus időszaka alatt megszüntetik. Azonban 1990-ben, a szocialista rendszer bukásával ismét megindulhatott az oktatás, először a református gimnáziumban, majd 1991-ben már a Református Teológiai Akadémia is folytathatta tevékenységét.

Új városkép

Sárospatak közelmúltban felállított épületei között több is akad, mely napjaink egyik legrangosabb magyar építészének, Makovecz Imrének tervei alapján készült. Megemlíthetjük akár a Művelődési Házat, az Árpád Vezér Gimnáziumot vagy a Hild téren épült lakóház-együttest. Ezek a példák is jól mutatják, manapság is lehet olyan épületeket tervezni, melyek illeszkednek a település nevezetességeinek sorába, a történelmi városképbe.

Környékbeli látványosságok

A szemünknek kedves Bodrog-folyó és holtágai mellett érdemes elutazni a Megyer-hegyi tengerszemhez, ez a tó egy régi malomkőbánya helyén alakult ki. Kirándulhatunk, túrázhatunk a Longi-erdőben, de utunk akár elvezethet egészen a Füzéri várig. Amennyiben valaki vízben vágyik ellazulásra, Sárospatak Végardó nevű részén termálfürdő várja szeretettel.