Tata

Tata, a barokk kisváros széles körben ismert és elismert az emberek körében történelmi műemlékei, nagy kiterjedésű tavai, romantikus tóparti vára és virágokkal teleszőtt parkjai miatt. Tata vára egykoron a Budát Béccsel és Európával összekötő utat felügyelte. Manapság már természetesen nincs ilyen feladata, fekvése ma a turistaforgalom szempontjából így is szerencsés. De ez az állítás akár úgy is megállja helyét, hogy szerencsés az, kinek egy ilyen szép város esik útjába.

Már Brigetionak, a Római Birodalom egyik kiemelt fontosságú katonai táborának és polgárvárosának lakói is az itt eredő források vizét vezették házaikhoz. Később, a 11. század körül az akkor még mocsaras völgyben a bencések kolostort építettek és Tata városa a nevét is az itteni bencés apátság alapítója, Tadeus neve után kapta.

Ám a középkorban íródott Képes Krónika másként magyarázza a név eredetét. Államalapító Szent István király a keresztapját, Deodatus sauseverinói grófot tisztelete jeléül nem a nevén hívta, hanem kedveskedve tatának nevezte. A krónika szerint Deodatus Tata városában alapított bencés kolostort, innen ered a település neve.

Öreg-tó

Mesterséges tó, kialakításához még Zsigmond király idejében lecsapolták a mocsarakat, majd felduzzasztották az Altal-eret. Nyáron sétahajózni, valamint a part egy szakaszán kialakított területen strandolni is lehet, a tó pedig teljesen körbejárható a parti sétányon. Mindeközben lépten-nyomon történelmi emlékekre lehet akadni, többek között 13. századi vízimalmokra, Tata várára és az itteni Eszterházy kastélyra.

Regélik, hogy mikor Tata ellenség ostroma alá került, a sekrestyés – hogy saját életét mentse – elárulta, hol ásta el a templom kincseit. Ám amint az első kapavágást megejtették a kincs felszínre hozásához, a környék menten feneketlen tóvá változott és így kialakult a tatai Öreg-tó.

Tatai vár

A várat egy vízzel és lápvidékkel körülvett szikla alapzatra építtette Lackffy István, a 14. század második felében. Minden valószínűség szerint eredetileg egy zárt udvaros L-alakú épület volt, a keleti toronyhoz kapcsolódva. A továbbiakban Luxemburgi Zsigmond király birtokába került, miután a Lackffyakat kivégeztette hűtlenség vádjával. Az erődszerű tatai vár négy saroktornyos, reneszánsz várkastéllyá lett átalakítva, kétszintes várkápolnával. Pompás berendezést kapott és a király itt fogadta messze földről érkezett vendégeit, például a lengyel királyt, német előkelőségeket és a szerb fejedelmet is.

Mátyás király kialakíttatott az épületben egy kétszintes kerengőt, valamint a tóparti oldalára egy teraszt is. Korabeli leírások tudósítanak minket arról, hogy a vár körüli erdőségek vadakban igen gazdagok voltak, a tavak pedig zsúfolva halakkal, csukával és ponttyal. A nagyszerű hálótermek, ebédlők aranyozásából arra következtethetünk, hogy Tata vára nyári rezidenciaként szolgált.

A várban lévő múzeum legértékesebb tárgyai közé tartozik egy 2-3. század körüli díszpáncél álarc, valamint egy itt feltárt lovagalakokkal díszített kályha. Az erődítmény négy bástyája mostanság is épségben áll, ezek körül vízzel telített árkok húzódnak, melyek felett téglahíd ível át. A belső vár palotájából viszont csupán a déli szárny maradt meg napjainkra, a négy saroktoronyból is már csak egy, a keleti látható korunkban.

Eszterházy kastély

A késői barokk stílusban egy-egy saroktoronnyal kialakított kastély Fellner Jakab alkotása, 1764-69 között épült. Több híres történelmi személyiség is megfordult itt, például I. Ferenc magyar király és II. Vilmos német császár. A kastélykert romantikus sétára hív árnyas fasorokkal, meredező várrommal és a csörgedező patakokra települő vízimalmokkal.

Óratorony

Tata városába a fő úton érkezve, az Országgyűlés téren látható a város egyik szimbóluma, a fazsindelyekkel borított Óratorony. Fellner Jakab tervei alapján Éder József ácsmester készítette 1763-ban, kizárólag fa anyagok felhasználásával. Az Óratorony minden kerek óra előtt öt perccel zenével jelez.