Győr

Győr körülbelül félúton Budapest és Bécs között található. A város területén három folyó fut össze (a Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca) és ahogy a vizek, itt az építészeti stílusok, régvolt korok, életérzések is keverednek. Győr kellemes hangulata nagyban köszönhető elbűvölő barokk belvárosának és épületeinek, melyhez a virágokokkal ékes zsongó utcák, valamint az egymást érő kávézók mind hozzátesznek valamit.

A kelták már időszámításunk előtt is lakták az általuk Arrabonának nevezett várost, mely később, az i.sz. I. században már a Római Birodalom része lett. Hozzávetőleg 300 év múlva a hunok támadásainak köszönhetően a rómaiak lemondtak a városról.

A honfoglalás idején, a 9. század folyamán a magyarok megerősítették az egykori római erődítményt. Az első keresztény magyar király, I. István idejében, azaz a 11. században az ekkor kapott püspöki és ispáni székhelyi rang elhozta Győr rohamos fejlődését.

A települést később többek között tatárok, csehek, törökök pusztították. „Janik kala”, azaz „égett város” néven a törökök illették, miután bevonulásukkor meglepődve tapasztalták, a reménytelenség okán Lambert Kristóf védekezésül inkább felgyújtatta Győr házait.

Valójában csupán négy évig volt törökök kezében a város. Mivel a keletebbre, tehát a Török Birodalomhoz közelebb fekvő más városokhoz képest hamarabb felszabadult, az új művészeti stílus, a barokk elterjedése korábban elindulhatott. Az óvárost átszövő, macskaköves utcák, a barokk stílusra jellemző díszes homlokzatú épületek ekkor alakultak ki.

Mendemondák úgy tartják, hogy a nagy tűzvész után Győr sok helyén azért alakítottak ki egyenes utcákat, hogy így a város védelmében könnyebb legyen végiglőni ágyúval rajtuk.

Szintén feltűnő, hogy Győr épületein az átlagosnál több sarokablak látható. A szóbeszéd szerint az úri asszonyságok mindig látni akarták, ki kíséri haza lányukat, ezért volt ezekre szükség.

Szent László-herma

Szent László, a 12. században szentté avatott magyar király csontjait kiemelték nagyváradi sírjából, koponyáját a hermában helyezték el, melyet előbb Nagyvárad székesegyházában vigyázták, későbbi őrzője viszont már Győr városa lett. A Szent László-herma a magyar Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb vallási emlékeként tisztelt.

Apor Vilmos

Székely származású győri püspök volt, 1945. április 2-án orosz katonák lőtték le, miközben velük szemben védelmébe vette a hozzámenekült asszonyokat és lányokat. Apos Vilmos síremléke a győri Bazilikában található.

Könnyező Szűzanya-kép

Szent Patrik ír védőszent napján, 1697. március 17-én a Walter Lynch ír püspök által korábban Győrbe menekített kép vért könnyezett. A híres képnek Zichy Ferenc püspök díszes barokk oltárt emelt.

A szökött katona

A Frigyláda szobor, Győr egyik legmegkapóbb barokk műremeke a Gutenberg téren található és egy 1729-es történetre emlékezik. A jezsuita kolostorba egy szökéssel, hamis névhasználattal, és bigámiával vádolt katona menekült be. Mihelyt a katonaság körbevette a kolostort, a püspök igyekezett átmenekíteni a szökevényt a püspökvárba, majd az úrnapi körmeneten ministránsnak öltöztette és a felvonulók sorába állította. Ám a szökevényt katonatársai felismerték. A körmenetre rontottak és miközben a katonát megpróbálták a tömegből kirángatni, a pap kezéből kiütötték a monstranciát, mely nyomban széttört. Az oltár szentségén esett sérelemért engesztelésül, a katonára kirótt pénzbüntetésből III. Károly király ezt az emlékművet állíttatta Győr polgárainak.

Napoleon katonáinak versei

A Széchenyi téren álló Apátúr-házat a pannonhalmi főapát emeltette. Ebédlőtermében a várost megszálló Napóleon katonái is szívesen ünnepeltek. Egyszer az olasz tisztek vezérük tiszteletére bált rendeztek, ez alkalomból telefestették a falakat a császárt éltető versekkel, melyek nyomai napjainkban is láthatók. Ugyan láthatólag nagy lelkesedéssel írták a verseket, a feliratok helyesírási hibákkal voltak tele, mert az olasz katonák nem túl jól beszélték a francia nyelvet.