Óváros - Kőszeg, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Jelenleg nem áll rendelkezésre

A sárga Szent Jakab-templom barokk homlokzata

Kőszeg egyik legrégibb épülete a kívül barokk, belül gótikus stílusjegyeket felvonultató római katolikus Szent Jakab-templom. Közvetlen elődje vélhetően az 1246-ban épült és 1289-ben lerombolt minorita templom volt, ennek helyére épült. A ma is álló templomot nagy valószínűséggel 1403-1407 táján építtette ifj. Garai Miklós (más néven Garai II. Miklós) nádor és horvát-szlavón bán, miután a megviselt régi templomot elbontatta. A háromhajós gótikus csarnoktemplomnak eredetileg valószínűleg tornya is volt, de erről nem sok forrás maradt fenn. A csarnoktemplomok jellegzetessége egyébként, hogy hajóik (azaz a főhajóra és mellékhajókra különíthető belső térrészek) egyforma magasak, ellentétben a bazilika felépítéssel, ahol a főhajó magasabb a többinél.

A vallási konfliktusok, csetepaték, sőt a tűzvészek egyébként nyomot hagytak az épület sok részén, többek között rengeteg szép berendezési tárgy elpusztult az idők folyamán.

Városháza

A kőszegi Városháza Magyarország egyetlen olyan épülete, melynek közhivatali funkciója az elmúlt 600 év alatt nem változott meg (azaz már ennyi ideje folyamatosan a városháza szerepét tölti be).

Hősök tornya vagy Hősök kapuja, ma Városi Múzeum

1932-ben épült

A kőszegi Hősök kapuja, már néven Hősök tornya az egykori déli városkapu helyére épült 1932-ben, pontosan a török seregek 1532-es várostromának 400. évfordulójára. A város déli kapuját (az úgynevezett Alsó kaput) 1880-ban bontották le, miután állapota nagyon leomlott.

Középkori katona figurája Hörmann Mihály-emlékkő nevű szobron a várfal közelében

Kiss Nagy András alkotása 1972-ből

Hörmann Mihály magyar történelmi személy volt, de valós kilétére több magyarázat is van. Az egyik szerint a Hörmann vagy Hermann nevű tanácsos az 1532-es kőszegi ostrom egyik mellékszereplője volt. A legenda szerint ő a város elárulóinak szigorúbb megbüntetését javasolta (konkrétan hogy elevenen nyúzzák meg őket), ám éppen ő maga lett árulóvá. A törökkel lepaktált tanácsost elfogták és a szintén róla elnevezett forrás közelében az általa korábban javasolt módon kivégezték.

A másik magyarázat későbbi időbe és egészen más kontextusba helyezi Hörmann Mihályt. Eszerint az 1620-as évek elején ő volt Kőszeg várkapitánya, Bethlen Gábor fejedelem megbízásából. Azonban a kapitányt a Hörmann-forrásnál Habsburg katonák fogságba ejtették, majd elevenen megnyúzták. A bőrét állítólag még évszázadokig mutaogatták a Városházán.

A szobor természetesen az utóbbi legenda szerinti, pozitív személynek állít emléket. Így vagy úgy, mindkét történet igen brutális és morbid, remélhetőleg egyszer kiderül, hogy egyik sem volt igaz (habár a történelemben az emberi kegyetlenségre sajnos sok hasonló példát lehet találni).

Mária-oszlop

Készítette a soproni Lorenz Eisenköbel kőfaragó mester 1739-ben.

A Kőszeg középkori főterén álló, fertőrákosi kőből faragott Mária-oszlopot a város nagyfokú cinizmussal állíttatta 1739-ben. A protestáns hívek ugyanis éppenhogy tiltakoztak a római katolikusok Mária-kultusza ellen. Ennek ellenére - vagy inkább pont ezért - a soproni kőfaragó mester munkáját a tőlük behajtott pénzbírságokból fizették ki.