Tihany

A félszigeten fekvő, festői tájba simuló csöppnyi Tihany község az egyik legkedveltebb úticél a Balaton környékén. A Tihanyi-félsziget a Balaton északi részén hosszan beleharap a tó partvonalába, az itt magasodó, már messziről észrevehető bencés apátság kettős tornya egyben Tihany jelképe is. Túl a tó által nyújtott élményeken történelmi és természeti értékek, a félsziget érdekes tavai, állatviláguk és tavasszal illatozó levendulamezők színesítik az itteni látványosságok körét.

A mai Tihany község ősét még a középkorban alapították, 1055-ben I. András király családi temetkezőhelyet és fölé egy monostort építtettet, mely utóbbiba bencés szerzetesek költöztek. Ezekben az időkben keletkezett a magyar nyelv legrégebbről fennmaradt, még latin nyelvű szövegbe ágyazott írásos emléke, a tihanyi apátság alapítólevele is. Az eredeti példányt Pannonhalmán őrzik, ahol meg is tekinthető.

A monostort a 16-17. században, a török háborúk idején várrá alakították, mely később elpusztult. Ám altemploma megmaradt és közel egy évezred óta őrzi egyetlen eredeti helyén maradt királysírunkat, így ez napjainkban is megtekinthető.

A Tihanyi Apátság templomi épülete ma látható barokk formáját az 1700-as években kapta, a benne található freskókat hírneves művészek festették. A betérő látogatókat lenyűgözi a pompás látvány. Több évszázados orgonáját viszont sajnos eltalálta egy becsapódó gránát a II. Világháború idején, megsérült.

Tihany és az apátság a múlt mellett a jövőre is gondol. 1999-ben az akkori napfogyatkozás idején 5000 palack bort falaztak be a templom pincéjébe, melyeket csak a következő napfogyatkozás idején fognak felbontani.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Az apátságtól egy rövid kirándulással lehet eljutni Tihany környékének népi építészetét bemutató Szabadtéri Néprajzi Múzeumhoz. Itt megtekinthető az egykori halászcéhek, fazekasok és gazdák élete, házaik, régi idők használati és berendezési tárgyai.

Barátlakások

Igazi különlegességet jelentenek a Tihanyi-félszigeten található Barátlakások, ez Közép-Európa egyetlen épségben megmaradt remete telepe. Az üregeket réges-régen, az I. András király által ide telepített szerzetesek vésték a 20 méter magas bazalttufa falakba.

Vármaradványok

A félsziget az apátság mellett valaha egy várnak is helyet adott. Árpád-kori lakótornyának alapjai a Csúcs-hegyen ma is megtalálhatóak.

Külső-tó, Belső-tó

Régen magasabb vízállások idején a Külső-tó és a Balaton vize összefolyt. A tó vízszintjének csökkenése miatt napjainkban már nincs innen utánpótlása, csupán az esővíz táplálja. A vízfelületet magát már gyakorlatilag nem is lehet látni a növényzettől. Az itt található élővilág azonban továbbra is jelentős, védett madárfajok és még vidrák is élnek a Külső-tóban. A horgászok körében igen kedvelt Belső-tó vize ezzel szemben lényegesen bőségesebb.