Természettudományi Múzeum, Patagónia óriásai - Argentin dinoszauruszok - Budapest, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Szélesség 47°28'56", Hosszúság 19°5'8" (N47 28.93 - E19 5.13) Térkép

A Carnotaurus sastrei nagy húsevő dinoszaurusz

A kétlábú (hátsó két lábán járó) theropoda Carnotaurus nemcsak megjelenése miatt különleges. Egy nagyméretű ragadozó dinoszaurusz volt, rendkívül apró mellső végtagokkal, valamint különleges szarv szerű képződményekkel a szeme fölött. Érdekesség, hogy szinte teljes csontvázát megtalálták, ráadásul természetes helyzetben (egy úgynevezett hematit gubóban, kőzetzárványban feküdt). De a leginkább különleges, hogy a kb. 80 millió évvel ezelőtt élt, 8 méter hosszú és 1.2 tonna súlyú állatból a csontok mellett bőrének lenyomata is fennmaradt! Az ilyen paleontológiai lelet nagyon-nagyon ritka, az értékes fosszília rengeteg olyan választ adhat, melyeket pusztán a megkövesedett csontok alapján nem tudhatnánk. Például felismerhető, hogy a Carnotaurus kültakaróját szabályosan elhelyezkedő dudorok borították és bőre a mai vastagbőrű emlősökéhez hasonlított.

Amargasaurus cazaui, a szauropoda dinoszauruszok egy kisebb, de annál érdekesebb képviselője

Az Amargasaurus növényevő dínót Argentínában fedezték fel, nevét a feltáráshoz közeli Amarga-patak ("Arroyo La Amarga") után kapta. Ismereteink róla a mai napig ezen egyetlen - bár nagyon jól fennmaradt - példány fosszíliáira hagyatkoznak. A Magyar Természettudományi Múzeumban időszakos kiállításán bemutatott csontváz természetesen másolat.

A Megaraptor namunhuaiquit mellső lába hatalmas karmokkal

A tudomány nincs kőbe vésve, még ha ez az őskövületek esetében furcsán is hangzik. Álljon erre itt egy nagyszerű példa. Nagyon meglepődhettek az őslénykutatók, amikor nem is olyan régen kiderült, hogy a Megaraptor namunhuaiquit nevű két lábon járó nagy húsevő dinoszaurusz hátsó lába valójában a mellső lába! Mint tudományos neve is mutatja, a nemrégiben csupán egy hatalmas, legalább 30 centiméteres borotvaéles sarló alakú karom alapján ismert állatot először a raptorok közé sorolták, melyek általában kis vagy közepes méretű, gyors két lábon járó ragadozó theropoda dínók, nagy sarlós karommal a hátsó lábukon.

Fordult azonban a kocka, mikor megtaláltak egy teljes Megaraptor mellső végtagot, első ujján a már ismert óriási karommal! Ez egyértelművé tette, hogy valami másról van szó, mint raptorról. További új felfedezések alapján lassan kirajzolódni látszik a Megaraptor rokonsága, így például valószínűleg egyik rokona lehetett az allosauroidea Australovenator a kréta korból.

Hogy nagy volt, az biztos, ám pontos megjelenését továbbra is csupán feltételezhetjük. A "Patagónia Óriásai - Argentin dinoszauruszok" című kiállítás 2007 után 2013-ban is visszalátogatott a Magyar Természettudományi Múzeumba, és immár a Megaraptor teljes elképzelt csontváza látható, mely a megtalált mellső láb és az állat rokonságának anatómiája alapján lett összeállítva.

Mi a tanulság? A tudomány rugalmas, az újabb ismeretek, igazolt leletek vagy észérvek akár teljesen felboríthatják az addigi elméleteket. Többek között ezen felvilágosult hozzáállás miatt is különbözik például a vallásoktól vagy egyéb dogmáktól, ahol az eltérő gondolkodásnak már a szikrája is akár háborúhoz vezethet. A vallás legtöbbször azt állítja, tudja az igazságot, míg a tudomány szerényen megelégszik azzal, hogy keresi azt.

Ebben az esetben a tudományos ismereteinkben pár év leforgása alatt egy állat hátsó lábából az első lett, de a változás természetesen békés úton zajlott le még tudományos körökben is, mert miért is ne hittek volna a szemüknek.

Az Amargasaurus cazaui növényevő szauropoda dinoszaurusz koponyája

A növényevő szauropoda dinoszaurusz csoport leginkább óriási állatokból állt, a kb. 130 millió éve élt Amargasaurus ehhez képest viszonylag kis termetű. Furcsa fogai akár rémisztőek is lehetnének, pedig csupán nagyon célszerűek: a növényi táplálék hatékony begyűjtésére alakultak ki. A szauropodák a fák leveleit a fogaikkal, akár egy fésűvel valószínűleg egy mozdulattal lehúzták az ágakról, ezután rágás nélkül lenyelték azokat. Az étel feldolgozása teljes egészében hosszú és különleges emésztőrendszerükre hárult.

Minél nagyobb egy állat, annál hosszabb az emésztőrendszere és így szervezete az ételt sokkal tovább tudja feldolgozni, valamint ugyanezért akár rosszabb minőségű táplálékot is fogyaszhat. Elsődleges cél a gyors táplálkozás, ebből következően a minél gyorsabb növekedés volt. Nem csoda, hiszen ennek az őshüllő csoportnak legfőbb fegyvere a ragadozók ellen a nagy mérete volt. És talán pont ezért alakultak ki az Amargasaurus nyakán a csonttüskék, hogy valamelyest kompenzálják ennek a szauropoda dinoszaurusznak a viszonylag kisebb termetét.