Városközpont - Cegléd, Magyarország

Elhelyezkedés:

GPS koordináták: Jelenleg nem áll rendelkezésre

"Városalapítók szobra", egy apáca, egy polgár és egy parasztlány bronz kompozíciója

Lantos Györgyi munkája, 1989

Cegléd városának története I. (Nagy) Lajos magyar királlyal kezdődik, amikor 1358-ban anyjának, a lengyel származású Łokietek Erzsébet adományozza a királyi birtokot, aki pedig az óbudai apácáknak adta tovább. Lantos Györgyi szobrász 1989-ben átadott Eötvös téri háromalakos szoborkompozíciója (a "Városalapítók szobra") az apáca figurájával erre az eseményre utal.

A terület jóval korábban, már a rézkorban, majd a bronzkorban is lakott volt. Később iráni származású nomád törzsek, előbb szkíták, majd a római időkben vándorló szarmaták átmeneti lakhelye lett. Az állandó település kialakulása a 9. század végi Magyar Honfoglalás után az Árpád-korban indult. A 1241-1242 közötti "tatárjárás" (az európai mongol invázió Magyarországot érintő időszaka) után az ország menekülő pogány kun népeket is befogadott, akik feltehetően Cegléd környéken is letelepedt.

A település első írásos említése 1290-ből való ("Chegled" néven), de ez nem egyértelmű bizonyíték az alföldi városra, mivel abban a korban még több ilyen nevű település is volt. Cegléd létezéséről az első hiteles forrás egy 1358-ban keltezett oklevél, mely az említett adományozásról szól. 10 évre rá Łokietek Erzsébet a birtokot klarissza apácáknak adja tovább, ők a római katolikus férfi ferences szerzetesrend női ága, alapítójuk Assisi Szent Klára és Assisi Szent Ferenc. A szigorú klarisszák - a török idők kivételével - egészen 1782-ig Cegléd "földesurai", de többek között magas adóik kivetésével szinte belehajszolják Cegléd polgárait a római katolikus hittől a reformáció (protestantizmus) felé fordulásba.

A Dózsa György-féle parasztfelkelés emlékműve a katolikus templom mögött

A szobor Somogyi József alkotása, 1972-ben készült.

Az 1514-es Dózsa-féle parasztfelkelés eredetileg egy tervezett keresztes hadjáratnak indult az Oszmán Birodalom ellen. Ennek lett volna katonai vezetője Dózsa György, aki később a parasztseregek vezetője is lett. Több ok miatt a hadjárat meghiúsult, a katonának beszervezett jobbágyok pedig fellázadtak saját uraik és az egész nemesség ellen. A felkelést csak négy hónap múlva sikerült leverni, ezután pedig megtorlások következtek. Sok tízezer parasztot kínoztak meg, de kivégzések leginkább csak a vezetés körében történtek. Valószínűleg csak azért történt így, mert a nemeseknek a paraszti munkaerőre továbbra is szükségük volt.

Ceglédi Kálvinista (Református) Nagytemplom

A monumentális ceglédi Református Nagytemplom építése Hild József klasszicista tervei alapján indult 1835-ben. Az építkezés elég lassan haladt, ráadásul az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc is közbeszólt. A református lelkész és a katolikus plébános együtt mentek harcba az elnyomó osztrákok ellen, de a forradalom bukása után börtönbe kerültek, ez még tovább hátráltatta a templom építését. Végült 1871-ben csak sikerült befejezni, de pénzhiány miatt a mainál jóval egyszerűbb formában: a harangtornyok timpanonos végződést és egyszerű gúla sisakot kaptak, a főkupola helyén pedig csak egy alacsony sátortető volt. A tornyok Balázs Ernő tervei alapján a Magyar Millenium idején (1896-ban) kapták meg a mai félgömb alakú, lanternás (felülvilágítós, "fiatornyos") kinézetüket. Immár főkupola is készült, úgynevezett dobot (azaz a kupolát tartó, körben ablakokkal áttört körkörös vagy hengeres falat) is kapott, teteje pedig gömbpalást alakú lett. Ez a változat viszont még mindig aránytalanul alacsony volt a tornyokhoz képest. A ma látható arányos félgömb kupolaforma rézlemezekkel fedett vasbetonból készült, Benedek Frigyes tervezte és 1938-ban készült el.

Turini százak emlékműve

1877-ben Cegléd felkérte Kossuth Lajost, hogy legyen országgyűlési képviselőjük. A politikus ekkor az olaszországi Torinóban (Turinban) élt, ahová Cegléd város száz polgára utazott el, hogy meggyőzze őt. Kossuth Lajos ugyan vissza kellett utasítsa a megbízást, ám a 19-20. század fordulóján fia, Kossuth Ferenc már Cegléd képviselője volt a parlamentben. A korábban kiküldött száz követ utazásának emlékére a leszármazottak szövetséget alapítottak ("Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör"), majd később létrehozták a mai Kossuth Múzeumot.