Eger

Lehet hangulatosabb várost találni Magyarországon, mint Eger? Nem valószínű. A város épségben fennmaradt barokk belvárosával, hírneves várával, valamint világszerte elismert boraival az egyik legnépszerűbb úticél az országban. Ám a híresen jó egri életérzéshez hozzátartozik a belvárosban csobogó Eger-patak, az ódon házak, a girbe-gurba utcákon nyüzsgő embertömeg és a teraszos kávézók zsongása úgyszintén.

A település elnevezését valószínűleg a patak mentén napjainkban is növő égerfák után kapta. Ezt a feltételezést erősíti az is, hogy Eger német neve (Erlau) úgyszintén égerfát (die Erle), égerfa-ligetet jelent.

E helyen 1004-ben István király püspökséget alapított. Eger középkori történelméről írásos feljegyzés nemigen maradt fenn, mert a tatárjárás idején, tehát a 13. század folyamán a káptalani levéltár a mongolok pusztításának áldozatául esett.

Eger fénykora a középkorban Mátyás király idején jött el, ekkor a humanista püspökök óriási vagyonokat költöttek a fényűzésre és székhelyük fejlesztésére. A legszebb napokra később a török idők jöttek, melyek Eger városát a hősiesség és a helytállás példaképévé tették.

1552 őszén a várat körbezárta egy 40-50 ezer főt számláló török sereg, mellyel csupán 2100 fő várvédő nézett farkasszemet, ideszámítva a nőket és a gyerekeket is. Az egri vár kapitánya Dobó István volt, aki a várvédőkkel együtt felesküdött a végsőkig történő ellenállásra és hogy semmiképpen sem adják fel a várat. A hatalmas török sereg 40 napig ostrom alatt tartotta a város falait, de a támadások mind kudarcba fulladtak. A törökök végül feladták a harcot és elvonultak Eger várának falai alól. Gárdonyi Géza regényében, az „Egri csillagok” című műben az ostrom tudományos pontossággal összegyűjtött részletei is olvashatóak.

Az egri vár csak később, 1596-ban lehetett a törököké, valószínűleg mert ekkor már zsoldosok védték azt. A többszörös túlerővel szemben Nyáry várkapitány hat napos kitartás után végül feladta a harcot. Eger ezután 80 évig török uralom alatt állt, központja lett az Oszmán Birodalom egyik határ menti vilajetének (azaz kerületének). A keresztény templomokból mecsetek lettek, habár ezek jelenleg már nem láthatóak. A török időkre viszont továbbra is emlékeztet a ma is álló egri minaret és a török fürdők.

Eger végül 1687-ben felszabadult a törökök uralma alól, ezután számos szerzetesrend visszatelepült a városba. A település újra fontos vallási központ lett, a szerzetes rendek nagyszabású építkezésekbe fogtak, mely a mai városképet is meghatározza. A városkép mellett Eger kulturális életére, művelődésére is rányomta bélyegét ez az időszak és az iskolaváros jelleg is a mai napig fennmaradt.

A barokk és copf stílusú épületek az 1700-as évek alatt épültek, így például az érseki palota, a Bazilika, a Líceum (a mai Eszterházy Károly főiskola), a megyeháza és jó néhány templom is. A korábbi mecsetekből pedig ekkor lett keresztény templom.

Eger aktívan részt vállalt az 1848-49-es szabadságharcban. Kossuth Lajos, az akkori kormányzó az érseki palota udvarán ekkor mondta el híressé vált szavait: „a hazaszeretetet itt nem hirdetni kell, hanem azt itt tanulni lehet”.

Egri vár

Eger központi tere a Dobó tér, innen egy rövid sétával el lehet jutni a vár alsó kapujához, melytől pedig egy keskeny falszoros vezet a belső kapuhoz. A falszoros közepén az Egri csillagok hőséről, Bornemissza Gergelyről elnevezett Gergely-bástya látható. Tovább, a Dobó-bástyától nem messze található a várbörtön, melyben minden nyáron a „Kivégzés, tortúra és megszégyenítés a régi Magyarországon” elnevezésű börtönkiállítás látogatható.

Nyáridőben a vár számtalan programot kínál, korabeli ruhákkal, díszletekkel újra és újra felidézik a török időket. Jellegzetes programok például a végvári játékok és a ceremóniális őrségváltások.

Kazamaták, város a város alatt

Még az ország 21 csodájának egyikévé is megválasztották az itt található érseki pincerendszert. A kőtárnak és a hadászati kiállításnak helyet adó egri kazamaták vezető kíséretével megtekinthetőek.

Egri Bazilika (Egri dóm)

Eger dómja Magyarország egyik legnagyobb bazilikája, 93 méter hosszú, kupolája 18 méter széles és tornyai 54 méter magasak. Impozáns méretei mellett gyönyörű belső tere is büszkesége lehet.

Szent Antal Minorita Templom

A Dobó tér fölött magasodó minorita templomot a hazai barokk legszebb alkotásai között említik. A templom a várból letekintve az egri városkép egyik legjellegzetesebb épülete.

Gárdonyi Géza

Az írót elsősorban az egri hősökről szóló könyve miatt jegyzi a magyar irodalomtörténet. Gárdonyi Géza kezdetben csupán néhány évig volt Eger lakója, de 1897-ben visszaköltözött és egészen haláláig itt élt. Elzárkózva, különc módon élt és alkotott, az írást néha kicsit felcserélve zenéléssel, festegetéssel, titkosírás kifejlesztésével. Gárdonyi emlékét őrzi Eger róla elnevezett utcája és múzeuma.

Egri Bikavér

A középkorban ugyan kizárólag fehérborok készültek itt, ennek ellenére Eger változatos borai közül egy vörösbor lett a leghíresebb. Ez a négy szőlőfajtából készülő Egri Bikavér, mely már Európán kívül is hírnevet szerzett magának. A mondák szerint e bor elnevezése is a török időkben ered. Mikor Dobó István vitézei a csaták előtt Egri Bikavért ittak, a törökök úgy vélték, hogy ez valódi bikavér és ez adja a magyar védők erejét és bátorságát.