Elfelejtette a jelszavát? Ebben az esetben kérem töltse ki az alábbi mezőket, majd nyomja meg a gombot.
Tudományok városa
Tudományok városa
a Tisza partján
a Tisza partján
Szeged a Tisza-folyó mentén terül el, Dél-Kelet Magyarország gazdasági és kulturális központja, sok ezren keresik fel évről évre. Egyesek rendezvényeiért, mások leánderekkel díszített belvárosáért, megint mások csupán egy kellemes sétáért a Tisza partján, vagy akár egy finom halászlé kedvéért. Szegeden könnyű lesz megtalálni az okot az ide utazásra és ezután elmenni sem könnyű e csodás helyről.
A város azokra a szigetekre épült, melyek a Tisza jobb partján kiemelkedtek a Maros-folyóval közös összefolyásánál lévő egykor volt árterekből. Az itt élő emberek a rég volt szigetek közötti területeket lassacskán elhódították a víztől és a mocsaraktól, ezáltal lehetett a város idővel a területileg is egységes. Három egykori sziget - Alszeged, Felszeged és a Vár a Palánkkal - együtt alkotja a mai Szeged központját, Alsóvárost, Felsővárost és a Belvárost.
E helyen álló településről már a Ptolemaiosz is említést tett, írásaiban még Partiszkon néven. A Római Birodalom őrhelyet létesített itt, ez biztosította az átkelőhelyet a Tisza-folyón és a Pannóniából Dacia felé vezető utat. Évszázadokig megteremtette Szeged fejlődésének alapját, hogy ez volt a legmegfelelőbb hely a só leúsztatására a Maros-folyón Erdélybe. Miáltal a város stratégiai jelentőséggel bírt, évszázadokon keresztül uralkodók figyelmét, és kiváltságát élvezhette.
A tatárjárás idején (a 13. században) Szeged akkori lakói kénytelenek voltak a környező mocsarakban menedéket keresni. A veszély elmúltával visszatértek, újjáépítették a lerombolt várost. IV. Béla király megadta Szegednek ugyanazokat a kiváltságokat, melyek abban az időben Budát és Székesfehérvárt illeték, a település kővára is ekkor emeltetett. Megnőtt a város stratégiai jelentősége, amint a török elkezdett közeledni, Luxemburgi Zsigmond ezért is vette körül fallal a várost.
A török seregnek ennek ellenére sem tudott ellenállni, azok végigfosztogatták Szegedet, a lakosság szerteszóródott. Az egykori gazdag és művelt polgárok más településekre, így például Debrecenbe és Kassára menekültek, helyüket törökök és délszlávok vették át. Szeged egyéb településektől eltérően kincstári város lett, ez azt jelentette, hogy a haradzsot - magyarul a harács nevű földadót - lehetősége volt közvetlenül a török szultánnak beszolgáltatni.
Az 1700-as évek elején sokáig elnyúló birtokperek eredményeként rengeteg puszta került Szeged város tulajdonába, ezáltal határa hatalmasra duzzadt.
Tragikus jelentőségű esemény volt a város életében 1879. március 12-ének éjszakája: a megáradt Tisza átszakított egy gátat és irdatlan víztömeg árasztotta el a várost. A házak nagy része romba dőlt, 5723 épületből csupán 265 maradt épen. A lakosságból 70 ezer főt el kellett költöztetni más településekre, mindössze 10 ezer fő maradt Szeged területén.
Ezt követően teljes újjáépítésre volt szükség, Szeged ebben több európai nagyvárostól (Bécs, Berlin, Brüsszel, London, Párizs, Róma) is segítséget kapott, hálából ezek neveit a Nagykörút ma is őrzi.
Ezeréves építészeti történet, rengeteg híres ember és a tudomány színe-java köthető a térhez. Itt látható példának okáért a román kori alapokra emelt korai gótikus Dömötör-torony, vagy a Fogadalmi templom, továbbá a Nemzeti Emlékcsarnok száz szobrát felvonultató egyetemi és egyházi épületegyüttes.
Ebben dolgozott Szent-Györgyi Albert, a tudományos munkásságért Nobel-díjat kapott tudós, e helyen működik a Magyar Tudományos Akadémia legnagyobb vidéki kirendeltsége is. Szintén a Dóm tér ad helyet a Szegedi Tudományegyetem épületeinek is, ahová évente több, mint 20 ezer hallgató jár.
És persze a Dóm téren található Szeged valószínűleg leghíresebb jelképe, a szegedi Dóm.
A templom büszkeségei Magyarország legnagyobb orgonája és az ország egyik legnagyobb harangja is. Napjainkban már arra is adódik lehetőség, hogy a turisták toronyfülkéjéből tekintsenek körbe a városon.
Szeged másik jól ismert szimbóluma a Városháza, színes tetejével, szemrevaló karcsú tornyával. Ez utóbbiról Babits Mihály, a magyar polgári irodalom egyik legnagyobb személyisége, egy kecses táncosnő hasonlata jutott eszébe.
Nagyváros, nagyobb város
Európa (Kontinens) > Magyarország (Ország) > Dél-Alföld (Turisztikai régió) > Csongrád megye (Megye vagy provincia)
GPS koordináták: Szélesség 46°15'11", Hosszúság 20°8'44" (N46 15.18 - E20 8.73)
Úticélok, helyszínek az útikönyvben:
Szeged (40 fotó + 2 panorámakép)
Csongrád megye (189 fotó + 2 panorámakép)
Dél-Alföld (817 fotó + 14 panorámakép)
Magyarország (27 287 fotó + 163 panorámakép)
valamint:
(itt: Csongrád megye)
Hódmezővásárhely (149 fotó)
Ópusztaszer
Az összes panoráma fotó itt:
Szeged (2 fotó)
Dél-Alföld (14 fotó)
Magyarország (163 fotó)
Európa (165 fotó)
Az összes normál fotó itt:
Szeged (40 fotó)
Csongrád megye (189 fotó / 3 galéria)
Dél-Alföld (817 fotó / 13 galéria)
Magyarország (27 287 fotó / 462 galéria)
Európa (30 494 fotó / 523 galéria)
Ossza meg barátaival, ismerőseivel!
Minden jog fenntartva
- ©2010-2022
Neuronit Creative Studio - Mogyoród / Budapest / Magyarország