Veszprém

A Balaton felett északra található a Közép-Dunántúl egyik leghangulatosabb történelmi belvárosával a „királynék városa”. Hangulatában meghatározó a történelmi vár, a több száz éves barokk épületek és a dombokon tekergő öreg utcák is. Ám emellett Veszprém élete egyben fiatalos és pezsgő is; ezt talán az itt tanuló sok ezer diáknak, talán a közeli Balaton felől ideáramló vendégseregnek köszönheti.

Három magyarországi kistáj határozza meg Veszprém földrajzi fekvését: a Bakony hegyvonulatai, a Balaton-felvidék, valamint a Veszprémi-fennsík találkozásánál terül el. Igencsak régen, már i.e. 5000-ben is település volt e helyen.

A néphagyomány szerint Veszprém öt dombra (Várhegy, Jeruzsálemhegy, Temetőhegy, Kálvária-hegy, Benedek-hegy) épült, ám jóval valószínűbb, hogy első lakosai nem dombon, hanem a völgyekben kezdtek először építkezni. A vár és várat körülvevő falvak („szegek”) a középkorban még önállóan álltak, de idővel egyetlen településsé olvadtak egybe.

Miáltal a városban - Esztergom és Székesfehérvár mellett - már Géza fejedelem korában kővár állt, Magyarország területén Veszprém az egyik legkorábbi ilyen épületet tudhatja magának, ellenére annak, hogy a korban nagyrészt földvárakat építettek. Elképzelhető, hogy a kővárnak köszönhetően tudott ellenállni a tatár hadak támadásainak és ellenség idővel elvonult falai alól.

A 13. század végéig gyakorlatilag maga a vár jelentette a várost is egyben. Egyetemet is alapítottak területén, IV. Béla király is a vár közelében épült kolostorban neveltette leányát, a később szentté avatott Margitot.

Veszprém városához tartozott az egyik legkorábban megszervezett vármegye. A város volt Gizellának, I. István király feleségének egyik kedvenc tartózkodási helye. Az ezt követő időkben - mivel a koronázás joga a mindenkori veszprémi püspöké volt - hosszú évszázadokon át Veszprém lett a magyar királynék koronázásának színtere.

A település fénykora a 15. századra tehető, ekkor a reneszánsz műveltségű Vetési Albert püspök irányította. A 16. század ellenben nem sok jót adott a városnak: a török támadásoknak Veszprém nem tudott ellenállni, a vár gazdái sorra váltották egymást, a lakosok jelentős része menekülni kényszerült.

Várnegyed

Tűzvészek és dúlások időszaka után a 18. században kiépült a várnegyed jelenleg látható barokk arculata. Részei egyebek közt az Érseki palota, a 13. századi Gizella-kápolna és a Szent Mihály-székesegyház, melyet még Szent István és Gizella építtetett. Veszprém várnegyedében található a legrégibb magyar egyházi építménynek titulált Szent György-kápolna is és a várfalak további múzeumokat, iskolákat és közintézményeket is rejtenek.

Érseki Palota

Az Érseki Palotát Fellner Jakab tervei alapján 1765-ben kezdték el építeni, egy korabeli gótikus királyi palota maradványait felhasználva. Előcsarnoka, lépcsőháza, díszes ebédlője szemet gyönyörködtet, és mindenképpen meg kell említeni az Érseki Levéltárat és az Érseki Könyvtárat is.

Fecskendő-ház, Tűztorony

Az 1814-ben állított Fecskendő-ház a Vár utcában található, építtetője a vár alatt található forrásból elsőként vezetett ide vizet. Az Óváros-tér felől érkezve szembeötlik a vár látványában is meghatározó szerepű Tűztorony. Egy középkori bástyatorony romjainak felhasználásával készült.