Nagycenk

Nagycenk neve elválaszthatatlan a Széchenyi család, azon belül is „a legnagyobb magyar”, Gróf Széchenyi István nevétől. A legfontosabb és legismertebb nevezetesség a család által építtetett barokk és korai klasszicista stíluselemeket felvonultató kastély. Az impozánsan berendezett emlékmúzeum és szépséges angolpark látogatók tömegeit vonzza minden évben.

Az első utalásokat Nagycenk településre egy 1291-ben keletkezett latin nyelvű birtokeladási oklevélben találhatjuk, ám itt még Zenk néven említve azt. A múltban mindig is két külön település volt egymás mellett, ugyanúgy Cenk néven. Így ezeket különböző jelzőkkel különböztették meg, például Gödörcenk, Tótcenk, manapság Kiscenk és Nagycenk néven ismertek. Ugyan a két községet 1892-ben egyesítették, ám a mai napig nem épültek egybe.

Ahogyan Fertőd, Nagycenk is egykor a Kanizsayak, később pedig a Nádasdyak birtoka volt. Mivel azonban Nádasdy Ferencet a Wesselényi-összesküvésben való részvételéért az osztrákok kivégezték, a nagycenki birtok tulajdoni joga a királyi kincstárra szállt át.

1678-ban új tulajdonosa, Draskovich Miklós a hatalmas vagyonnal rendelkező győri püspöknél, Széchenyi Györgynél készpénz ellenében elzálogosította. Ezáltal a későbbiekben a birtok véglegesen a Széchenyi családhoz kerülhetett, akiknek ez lehetőséget teremtett arra, hogy a magyarországi főnemesek közé emelkedjenek.

A Széchenyi-kastély építését Széchenyi Antal kezdeményezte, először az 1700-as években itt álló udvarház átépítésével. Később felvilágosult gondolkodású Széchenyi Ferenc – a Nemzeti Múzeum megalapítója – jelentősen átalakította. A kastély virágkorát Széchenyi István idején élte, aki apjától örökölte a birtokot. Felkérte Pollack Mihályt, a neves építészt a további bővítésekre és a kastély korszerűsítésére. Az épületet ekkor szerelték fel többek között gázvilágítással és vízöblítéssel, a lakók kényelmének szolgálatára.

Kossuth Lajos, az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc vezéralakja „a legnagyobb magyar”-nak nevezte az 1791-ben született politikai vetélytársát, Széchenyi Istvánt. Először Széchenyi fejében fordult meg, hogy egyesíteni kéne Pest és Buda városát és Budapest néven fővárosi rangra kellene emelni. Szintén az ő nevéhez köthető Pest és Buda közötti első állandó kőhíd, a Lánchíd a megtervezése és felépítése, valamint a dunai gőzhajózás beindítása és sok egyéb olyan kezdeményezés is, melyek Magyarország számára ugrásszerű fejlődést hoztak.